Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
I.Tanulmányok
12 Halász Tibor az utánpótlás képzése folyt, ezzel szemben a rendházakban csak ezen imaórák egy részét imádkozták közösen a szerzetestanárok. 15 Mindezzel természetszerűleg együtt járt a heinrichaui korszak dicséretes szerzetesi fegyelmének megbomlása is, hiszen az iskolák tanerővel való ellátása a mun kaképes rendtagok jelentős részét elszólította az anyamonostorból, így Zircen csak a legszükségesebb rendi hivatalok betöltői és a növendékek maradtak. Jól mutatja ezt az is, hogy az elöljárók az iskolák átvétele után nem egy esetben szerzetesi képzésüket még be nem fejezett klerikusokat is kénytelenek voltak munkába állítani. Az obszervancia kapcsán felmerült problémák kivizsgálásával és a regula szerinti fegyelem visszaállításával a Helytartótanács 1822-ben a prímást bízta meg. 16 Ebben az időszakban – a jozefinizmus következményeként – a Habsburg Birodalom területén fekvő apátságoknak megtiltották a külföldi rendi központtal való kapcsolattartást. Ennek az állapotnak a Szentszék és a Habsburg Birodalom között 1855-ben megkötött konkordátum vetett véget. Szinte ezzel egy időben zajlott a birodalom területén élő szerzetesrendek Friedrich Schwarzenberg prágai bíboros-érsek nevével fémjelzett apostoli vizitációja is. A ciszterci apátságok végiglátogatását 1854 és 1855 között Augustin Hille leitmeritzi (ma Litoměřice, Csehország) püspök és konvizitátor végezte Sa lesius Mayer osseggi szerzetes kíséretében. A zirci apátság vizitációjára 1854. szeptember 1. és 3. között került sor. A vizitáció rávilágított arra, hogy amíg a szerzetesek több mint fele lelkipásztorként vagy tanárként a monostoron kívül él, addig nem valósítható meg egyöntetű szerzetesi fegyelem. A reform részleteinek kidolgozása érdekében a birodalom területén fekvő monos torok képviselői 1859-ben Prágában tartottak gyűlést. A magyar cisztercieket a találkozón Rezutsek Antal zirci apát, valamint Bula Teofil székesfehérvári házfőnök és igazgató képviselte. Ennek az összejövetelnek az eredményeként jött létre az ún. „Prágai Statú tumok” szabálygyűjtemény, amely, többek között, szigorúan előírta a teljes kánoni zsolozsma mondását. Azonban a Róma által is jóváhagyott statú tumok rendelkezései csak csekély mértékben valósultak meg a gyakorlatban. A vizitáció további hozadéka volt az osztrák, magyar és cseh területek monostorait magába foglaló Osztrák– Magyar Ciszterci Kongregáció 1859. április 5-i felállítása. 17 15 A szerzetesi életben bekövetkezett változásokról bővebben: ZAI Krasznay 34 –62. (A Zirci Apátság Irattára jelenleg rendezetlen állapotban van, ezért az iratoknak nincs sem jelzetük, sem egységes oldal- vagy dokumentumszámozásuk, így a továbbiakban csupán az egyes iratok megnevezésére, illetve, amennyiben megállapítható, keletkezésük dátumára hivatkozunk.) 16 Hervay (1991), 486–490. 17 Horváth (1939), 4–18.; Az összbirodalmi kongregáció létrejöttéről bővebben: Konrad (1967).
