Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
90 Dénesi Tamás – Nagy Rebeka – Semsey Réka zeli rokonságot mutatnak a samitokkal. Az Abegg-Stiftung jelenlegi igazga-tónője, Regula Schorta meghatározása szerint a protolampasz olyan szövet, amelynek van egy fő lánca és egy fő vetüléke, valamint egy mintázó vetülé-ke, s ezek a mintának megfelelően haladnak végig a szövet hátoldalán vagy a színoldalán, és ott 1/2 sávolyban kötnek. Az jellemzi még a típust, hogy egy külön álló láncfonal után legalább két fonalból kialakított láncfonal-csoport következik. 51Protolampaszt ugyanazon a szövőszéken, ugyanazzal a felvetéssel lehet szőni, mint samitot. Erre példa a lyoni Musée des Tissues múzeumban találha-tó szövettöredék, melyen a samit technikával elkészített rész után, a készítő átvált egy protolampasz kötésre, majd ismét visszatér a samit technikához. 52A pannonhalmi textiltöredék szerkezetének felépítése a következő: a vas -tagabb erős Z sodratú 1 darab kötőláncot ugyanilyen felépítésű 4 darabbból álló főláncköteg követi.53 A vetülékek jelenleg sokkal vékonyabbak a láncfo -nalaknál, s feltehetően ez eredetileg is így volt. A színoldalon csak zöld vetülé -kek láthatók. Minden 2. színoldalon futó vetülék után 1 darab hátoldalon futó vetülék következik. A samitokra jellemző hatos rendszert megtartva tehát 2 darab szín oldalon futó vetüléket, 1 darab színes54 vetülék követ a hátoldalon, majd ismét 2 darab zöld a színoldalon, majd 1 darab barna a hátoldalon, s újabb 2 darab zöld a szín oldalon, majd 1 darab barna a hátoldalon. Ez a [2∙1∙2∙1∙2∙1] rendszer ismétlődik a szövettöredék teljes hosszában. A színoldal vetülé-kei esetében a főláncok kiemelése után – 3 kötőlánc felett elhaladva – a 4. kötőlánccal képez kötést a vetülék, majd – 2 kötőlánc felett elhaladva – nem a 3. kötőlánccal, hanem az azt követő főláncköteggel köt ismét. A hátoldal vetülékei jóval egyszerűbben, csak a kötőláncokkal képeznek, szabályos 2/1 sávolykötést. A textiltöredék kötésrajzának elkészítése után lehetett megál-lapítani a szövetsűrűségét: 42 darab kötőlánc/cm, 168 darab főlánc/cm és összesen 90 darab vetülék/cm. 55 51 Mckenna (2002), 4. 52 Musée des Tissues (Lyon), Inv Nr. 22660. Guelton–V ial (1998), 201. 53 Mivel a kötőláncok és a főlánckötegek nagyon eltérő vastagságúak, a vetülékek gyakorla-tilag 3 síkba húzzák be a láncfonalakat. (Ennek következménye az is, hogy a szövet hátol dalát vizsgálva először azt gondolnánk, hogy vászonkötést látunk.) 54 Az egyik hátoldalon futó vetülék színében eltér a többi hátoldalon futó vetüléktől. Ez ered-ményezi azt, hogy a szövet hátoldalán, vízszintes irányban kb. 2 cm szélességű piros, zöld, fehér és sárga színű sávok váltogatják egymást.55 A szövéstípusból és a szövetsűrűségből következően egy nagyon vastag, ellenálló szövetet hoztak létre, amely mégis nagyon finom, könnyed benyomást keltett.
