Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
IV. Szemle
346 Szemle brünni kiadásánál (210. tétel) a könyv rövid történetét, valamint az utolsó nyom-tatott lap utáni levélen szereplő anagrammákat, vagy Antonius Florentinus Summa theologicá-ja 3. részének példányleírásához (29. tétel) hozzáfűzve Récsey Viktor sa-ját francia nyelvű beszédét a Corvina könyvtárról, amelyet a könyvtárosok nemzet -közi kongresszusán mondott el 1900. augusztus 23-án Párizsban. Az 1970-ben Sajó Géza és Soltész Erzsébet által szerkesztett országos ősnyomtat-vány-katalógus (CIH) is tartalmazza a pannonhalmi ősnyomtatványokat. Ez a kötet már minden tétel leírásában közöl hivatkozást külföldi katalógusokra és bibliográ-fiákra, abban a tízben is, amiben még Récsey nem közölt. A művekről azonban csak a legfontosabb könyvészeti adatokat adja közre, a könyvek eredetét és a korábbi tu-lajdonosokat nem ismerteti, továbbá az egyes példányok egyedi sajátosságairól csak a teljesség vagy csonkaság kérdésében tájékoztat. Időszerű volt tehát egy új, naprakész katalógus elkészítése, amelyre a régi köny-vek kiváló ismerője, W. Salgó Ágnes, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtat ványok Tárának nyugállományú vezetője kapott felkérést. A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár ősnyomtatványai című katalógus a Szent Márton hegyén őrzött incunabulumokat történeti bevezetővel, következetes leírással, naprakész hivatkozásokkal és kiváló mutatókkal teszi közzé. A kötet történeti bevezetéssel indul, amely az ős -nyomtatványok jobb megismeréséhez szolgáltat hátteret, a könyvtár és a benne őr -zött könyvek sorsának alakulását tárja elénk. Megtudjuk belőle, hogy az alapítás óta eltelt évszázadok során a bibliotéka és annak állománya a történelmi korszakok ese-ményeinek megfelelően hogyan alakult, mikor és hogyan gyarapodott, illetve pusz -tult. Sokat köszönhetett a pannonhalmi könyvtár a könyvgyűjteményt jelentősen növelő apátjainak, így Himmelreich Györgynek (1583–1637), aki a törökdúlás miatt távolra került gyűjteményből sok könyvet szerzett vissza Bécsből és Pozsonyból, il-letve Novák Krizosztomnak (1744–1819), aki a rend újraindulása után gyarapította jelentősen az állományt, valamint az adományozóknak, akik kisebb-nagyobb gyűj-teményekkel járultak hozzá a könyvtár mai gazdagságához. A történeti bevezető a könyvtárrendezésekről és különböző, a jelenlegi könyvtári rendszer kiépüléséhez hozzájáruló katalógusok, repertóriumok megjelenéséről is megemlékezik. A bevezető tanulmányt a katalógus használatát segítő útmutató követi, benne a katalógustételek szerkezetének magyarázó leírása (tételszám, érvényes jelzet, bibliográfiai leírás, bibliográfiák, katalógusok, a tartalom leírása, megjegyzések, tulajdonosi bejegyzések, kötés, hiányok, kolligátumok). Ezután található a rövidí-tésjegyzék, amely magában foglalja az idézett művek és adatbázisok jegyzékét, az általános rövidítéseket, illetve a szerzetesrendek rövidítéseinek feloldását. A be-tűrendes katalógus 237 pannonhalmi ősnyomtatvány esetében adja meg – amen y -nyiben ez lehetséges – a szerző(ke)t és a címet, a megjelenés adatait, a terjedelmet, a leg nagyobb bibliográfiákra és adatbázisokra4 való hivatkozást, az illusztráltságot, nyomdászjelvény meglétét, a provenienciát és a kötés egyedi leírását, amelyet ki-emelkedő részletességgel és pontossággal Rozsondai Marianne és Rozsondai Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának 4 Többek közt: Gesamtkatalog der Wiegendrucke (GW); Catalogue of books printed in the XVth century, now in the British Museum (BMC); Bayerische Staatsbibliothek München. Inkunabelkatalog (BSB-Ink.); CIH; The Incunabula Short-Title Catalogue (ISTC).
