Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
IV. Szemle
Szemle 343 Ernst-kódexben található szöveget a Szent István-legendák szövegtanúi között. Déri Balázshoz hasonlóan megfogalmazza azt az előremutató gondolatot, hogy „az Ernstkódex hasonmás-kiadása (...) a szövegvizsgálatok folytatásának időszerűségére hívja fel a figyelmet.” (94. o.) Befejezésül Szovák Kornél két példán keresztül mutatja be, hogy az Ernst-kódex szövegváltozata egyrészt a többi kézirathoz képest közelebb áll az archetypushoz, másrészt már eltávolodott az eredeti szövegtől. Az alapos és tömör tanulmány megértését segítené, ha az olvasó egy stemmán ábrázolva láthatná az említett kódexeket, továbbá ha a Szovák Kornél által leírt ti-pizálás is jelölve lenne ugyanazon az ábrán. A két példa esetében meg lehetett volna adni az idézett szövegek kódexbeli lelőhelyét, hiszen aki a tanulmánykötetet olvassa, forgathatja a hasonmást is, ha szeretné megkeresni az említett szövegrészeket. A tanulmánykötet áttekintése után megállapíthatjuk, hogy Madas Edit, Dejcsics Konrád és Thoroczkay Gábor tanulmányában a fejezetekre tagolás jelentősen meg-könnyíti a tanulmányok olvasását, megértését és feldolgozását. Érthető módon Déri Balázs rövid tanulmánya a belső felosztásra nem szorul rá, Szovák Kornél igen tö-mör írása esetében viszont megfontolandó lett volna legalább két fejezetre tagolni a szöveget. Egy tudományos kötetben mindig nehéz dönteni a jegyzetek elhelyezésének kérdésében. Jelen esetben az egyes tanulmányok után elhelyezett végjegyzeteket választották. Ez a megoldás itt megkönnyíti a szövegek olvasását, ugyanis az eleve kicsiny méretű kötetben zavaró lett volna lábjegyzeteket olvasni. Sajnos azonban a jegyzetelés több helyen hibás . A 38. oldalon a második bekezdés hetedik sorában az 51. jegyzet száma szerepel az 52. helyett. A hiba megismétlődik a tizennyolcadik sorban is, ott az 54. jegyzetnek kellene következnie. A 77. oldalon a 68. jegyzetben helytelen a hivatkozás egy korábbi jegyzetre: a helyes 47. helyett 44. áll. A 79. oldalon valószínűleg felcserélődött a 92. és a 93. jegyzet szövege. A főszöveg vonatkozó be-kezdéseit (62–63. oldal) újra és újra elolvasva világos, hogy előbb kell következniük a 93. jegyzetbe írt szövegeknek és csak később a 92. jegyzetben hivatkozott Tóth Zoltán-tanulmánynak. Az előbb felsorolt jegyzetbeli hibák sajnálatos módon megzavarják a szöveg ol-vasását és az adatok visszakeresését. Bár ezeken túl a kötetben tizenötnél is több egyéb helyesírási hiba, elgépelés vagy szókihagyás, továbbá néhány helyesírási kö -vetkezetlenség található, ezek sem a megértést nem zavarják, sem a kiadás vagy az egyes tanulmányok tudományos értékét nem csorbítják. Van azonban néhány olyan hiba, amely túlságosan feltűnő a szemnek. A címlap mindkét oldalán – és ez így van a hasonmás végén elhelyezett, bibliográfiai adatokat közlő oldalon is – a kiadási év után rendkívül szokatlan módon minden alkalommal pont látható (2016.). Apró kö-vetkezetlenség továbbá, hogy a kiadói programvezetők felsorolása esetében „Dr. Boka László, tudományos igazgató” után zárójelben „OSZK” megjelölés található, „Dr. Dejcsics Konrád OSB, igazgató” után „Pannonhalma” került. A helyes megnevezés „Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár” volna. Ugyancsak szembeötlő, hogy Dejcsics Konrád és Thoroczkay Gábor tanulmányainak szövege végén három csillag áll (43. és 71. o.). Nem gondolnánk, hogy a többi három szerző nem érdemelné meg e tipográfiai kitüntetést tudományos munkájáért.
