Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
244 Zsidi Vilmos – Osváth Zsolt 6.6. Fokozatszerzés a Tudományegyetem Hittudományi Karán 82 A mai gyakorlattal ellentétben az újkorig egyáltalán nem volt magától értető-dő, hogy az egyetemi tanulmányok célja valamilyen fokozat vagy még inkább oklevél megszerzése. Számos példát ismerünk arra, hogy be nem fejezett egyetemi tanulmányok birtokában kerültek magas pozícióba az állam vezető tisztségviselői, az alacsonyabb szintekről nem is beszélve. Persze ne felejt-sük el, hogy a polgári korszakig nem csak és kizárólag a szaktudás volt döntő a politikailag is fontos tisztségek betöltésének mérlegelésekor. Érthető tehát, hogy az egyetemekre beiratkozott hallgatók közül, ha a százalékos arányt nézzük, a hallgatóknak mintegy harmada, a teológusoknak 5%-a szerzett fokozatot. 83 A Tudományegyetemen, így a Hittudományi karon is, a grazi, majd 1770-től a bécsi minta szerint folyt a képzés. Teológiából az alábbi három fokozat elnyerésére volt lehetőség: 1. baccalaureatus (borostyánkoszorú), 2. licentiatus, 3. doctoratus . Némileg eltért ettől más karok gyakorlata: a bölcsészkaron magisteri, jogi, majd az orvosi karon is tudori fokozatot lehetett szerezni. A fokozatszerzés formái a budapesti tudományegyetemen a 19. század utolsó harmadában rögzültek, közel egy évszázadra, a 20. század közepéig. A teológiai karra értelemszerűen a papi pályára készülők iratkoztak be, a megfelelő – bölcsészeti – előtanulmányokat követően. A gyakorlati pasztorá-cióhoz valójában nem volt szükség a tudományos fokozatok megszerzésére. A 17. században az égető paphiány miatt egyetemi teológiai tanulmányok befejezése előtt szokás volt a hallgatókat felszentelni. 84 A fokozatszerzést a ko-moly követelmények is nehezítették, különösen a 18. század közepétől. 85 A fo-kozatszerzéshez kapcsolódó oklevelekről, ahogy erről már fentebb volt szó, nem sokat tudunk. A helyzet a 18. század utolsó harmadától változott meg, egyre több oklevél bukkan fel a különböző közgyűjteményekből. 82 A Nagyszombati Egyetem 1777-ig jezsuita, azt követően állami egyetemként működött, azonban a fokozatszerzés menetét ez lényegében nem befolyásolta – ezért sem ennek a ténynek, sem pedig a székhelyváltoztatásoknak a részleteire nem térünk ki.83 A témáról részletesebben lásd Bognár–Kiss–Varga (2002), 41, skk. Sajnos a későbbi, min -ket most jobban érdeklő korszakról még nem készült hasonló összeállítás. 84 Fazekas (2003), 21. 85 A fokozatszerzés követelményeiről, menetéről többen is írtak, ezért ennek részletezését nem tartjuk indokoltnak. A már idézett Bognár–Kiss–Varga (2002), valamint Fazekas István mellett lásd még Papp ( 1982), 24–42.
