Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
238 Zsidi Vilmos – Osváth Zsolt A függőpecsét alkalmazása – más oklevelekhez hasonlóan – már a 18. szá-zadból fennmaradt képesítő és doktori okleveleknél is együtt járt a hártya alsó részének felhajtásával (plica/plicatura). Érdemes itt megjegyeznünk, hogy a Pesti Királyi Generális Szeminárium által 1790-ben kiadott végbizonyítvány (absolutorium) 52 hitelesítése benyomott pecséttel történt. Mind a függőpecsét, mind pedig a benyomott pecsét hordozóanyaga a viasz volt. A viasz színe – ugyancsak mindkét esetben azonos – vörös. 53 A függőpe -csétet az oklevélhez erősítő pecsétfonat színe – jelen ismereteink alapján – nem volt állandó. Ismerünk magyar nemzeti- (piros-fehér-zöld), német-római császári (arany-fekete) és osztrák császári (piros-fehér) színű fonatokat egy-aránt. A pecsét színe a felsőoktatási oklevélkiadási gyakorlatban is szimboli -kus jelentőséggel bírt. Magyarországon – német mintára – a 15. századtól vált általánossá a vörös-zöld-sárga színrangsor.54 A legelőkelőbb pecsétszínnek ekkortól a vörös számított, így természetes, hogy a felsőoktatási intézményi rangsor csúcsán álló két intézmény, az Egyetem és a Generális Szeminárium is vörös színű viaszpecsétet használt hitelesítő eszköz gyanánt. A Pozsonyi Királyi Akadémia már említett, Penner Román Sebestyén részre kiadott, 1834-ben kelt bizonyítványát a bekeblezett doktori oklevelekhez hasonlóan ugyancsak papírfelzetes szárazpecséttel hitelesítették. Jelenleg még két királyi akadémia (a győri 55 és a pécsi) három, 19. század első felében kelt, hasonló bizonyítványait (testimonium scholasticum) ismerjük. A másik három hitelesítése ugyanígy történt. Megjegyzendő, hogy a Pan-nonhalmán őrzött, de máshonnan is ismert, a pesti egyetem által kiadott 52 A Pesti Királyi Generális Szeminárium mostanáig egyetlen feltárt tanulmányi okiratát a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára őrzi. PMKL 1.3. a. Magát a Szeminárium létrehozását II. Józsefnek fentebb már említett, a Budai Egyetem Pestre való átköltöztetését előíró rendelkezése mondta ki. A rendelet előírta, hogy az egyetem Teoló -giai Kara – az univerzitás szervezetéből kiválva – Pozsonyban úgynevezett generális szemináriumként működjön tovább. Pozsony mellett Egerben és Zágrábban rendelte el hasonló katolikus papneveldék felállítását. A papképzés ilyetén központosítása sér-tette a katolikus főpapság érdekeit. A tiltakozások nyomán az egri és a zágrábi generá lis szemináriumokat az uralkodó összevonta, és Pestre helyezte át. Így jött létre a Pesti Királyi Generális Szeminárium. II. József hal ál át követően (1790) visszaállt a status quo és a Pesti Királyi Generális Szeminárium régi nevén, mint a Pesti Királyi Magyar Tudomány egyetem Teológiai Kara folytatta működését . 53 Kutatásaink eredményeként a 20. század második feléből ismerünk – nem egyetemi rangú felsőoktatási intézmény (főiskola, akadémia) által okelvélhitelesítésre használt zöld színű viaszfüggőpecsétet. Továbbá ismerünk egy, a selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdésze-ti Akadémia által, 1897-ben kiadott képesítő oklevélről aranyszínű viaszfüggőpecsétet is. 54 Eddigi ismereteink szerint a Nagyszombati Egyetem nyomán valamennyi későbbi magyar országi egyetem is vörös viasz függőpecséttel hitelesítette képesítő, illetve doktori ok -leveleit. A 20. századból viszont már ismerünk papírfelzetes szárazpecséttel hitelesített képesítő, illetve doktori okleveleit is. 55 Két, a Győri Királyi Akadémia által kiadott bizonyítványt is ismerünk.
