Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)

II. Közlemények

A pannonhalmi bencés szerzetesség újraindulása... 151

Siptár Dániel (2009), A ciszterciek XVII–XVIII. századi visszatérése Magyarországra, in A ciszterci rend Magyarországon és Közép

Európában, szerk. Guitman

Barnabás, Piliscsaba (Művelődéstörténeti műhely, Rendtörténeti konferenciák 5), 293–316.

Steinhuber, Andreas (1895), Geschichte des Collegium Germanicum Hungaricum in Rom, I–II, Freiburg im Breisgau.

Szabady Béla (1932), Nagyfalvy Gergely váci püspök, zalavári apát (1576–1643), Pannonhalmi Szemle, 1932, 7. sz. 213–231.

Szakály Ferenc (1996), Pannonhalma a török időkben, in Mons sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve, II, szerk. Takács

Imre, Pannonhalma, 13–24.

Tusor Péter (2016), Pázmány, a jezsuita érsek. Kinevezésének története, 1615–1616 (Mikropolitikai tanulmány), Budapest–Róma (Collectanea Vaticana Hungariae, classis I, vol. 13).

Várszegi Asztrik (1990), Pázmány Péter és a magyar bencések, in Az Úr szolgálatának iskolája „schola servitii”. A gimnázium tanárainak tanulmányaiból 1939–1989, szerk. Borián Elréd, Pannonhalma, 54–57.

VD17 = Das Verzeichnis der im deutschen Sprachraum erschienenen Drucke des 17. Jahrhunderts,

http://www.vd17.de/ (A letöltés ideje: 2017. nov. 26.)

Veress (1917) = A római Collegium Germanicum et Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai, I, Anyakönyv (1559–1917),

közread. Veress

Endre, Budapest (Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium 2).

Zlinszkyné Sternegg Mária (1981), A szentgotthárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei (1183–1878), in Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok

, szerk. Kuntár

Lajos–

Szabó

László, Szom

bathely, 365–540.

Zsófia Kádár

The restart of Benedictine monasticism in Pannonhalma and the Jesuits in Győr (1636–1639)

Benedictine monasticism ceased to exist in the Kingdom of Hungary in the 16th

century due to the Turkish advance, the estates of the Order passed into the management of secular pledge holders or diocesan priests. Introducing hitherto unknown Jesuit sources, the pre sent paper examines the circumstances of the reorganisation of the Benedictine Order in Pannonhalma, Hungary between 1636 and 1639.

The theme was dealt with by Szulpic Molnár, a Benedictine specialist of the history of the Order a hundred years ago. The last Regent of Pannonhalma, György Himmelreich, who had a stroke in the summer of 1636, and a canon (treasurer) in Győr (the bishop of Vác), known as his friend, Gergely Nagyfalvy, through Romanus Hay, a Benedictine monk, appealed to Anton Wolfradt, Bishop of Vienna, who was simultaneously the Abbot of Kremsmünster, as well, to help them revive the monastic community in Pannonhalma. However, the Bene dictine repossession of the Archabbey that survived as a priestly benefice for decades by that time interfered with the interests of the secular clergy (supported by Péter Pázmány, Archbishop of Esztergom) and those of