Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
I. Tanulmány
12 Schilde René Iskolai vonzáskörzet Pápa a dualizmus korában, de már az azt megelőző korszakokban is az északdunántúli régió egyik jelentős kettős felekezetű iskolavárosának számított. Az 1531-ben alapított protestáns, majd később református kollégium 1797-től a Dunántúli Református Egyházkerület fenntartásában működött, a ma-gyarországi református egyház 1804-ben a debreceni és sárospataki kollé -giumokkal való egyenrangúságát is kimondta. Elvben az egész dunántúli régióra kiterjedt a beiskolázási körzete. A református kollégium számított a város legmagasabb szintű oktatási intézményének, hat-, majd 1880-tól nyolcosztályos főgimnáziumot, teológiai fakultást, és emellett 1861–1884 között jogi akadémiát, 1876–1890 között tanítóképezdét is magába foglalt. A katolikus felekezet elsőszámú oktatási intézménye az 1806 óta a bencés rend által működtetett algimnázium volt, az ott végzett fiúdiákok az I–IV. osztály sikeres elvégzése után, ha érettségit akartak szerezni, általában a he-lyi református kollégiumban vagy a győri bencés főgimnáziumban folytatták tanulmányaikat. 9Miközben a református kollégium hatóköre beiskolázási körzetét tekintve kiterjedt az egész Észak-Dunántúli régióra, hiszen a pápai mellett csupán Ko-máromban és a Somogy megyei Csurgón működött református nagygimná -zium, addig a pápai katolikus algimnázium inkább városi iskolának számított. Az észak-dunántúli régióban számos más katolikus al-, illetve főgimnázium működött, Sopronban, Győrben és Esztergomban bencések által működtetett főgimnázium, illetve Kőszegen algimnázium,10 Szombathelyen a premontrei rend által működtetett főgimnázium, Veszprémben a piarista al-, majd főgimnázium,11 Tatán piarista al-, majd főgimnázium, 12 Székesfehérváron ciszterci főgimnázium – a régió katolikus felekezetű diákjai tehát számos intézmény közül választhattak. Sasfi Csaba a reformkorra vonatkozóan végzett kuta-tásai alapján megállapította, hogy Pápán a helybeli diákok 64%-os aránya a pápai algimnáziumban a legmagasabb volt a Dunántúlon, a győri bencéseknél 59% volt ez az arány, a kőszegi gimnáziumban viszont csak 25%.13 A dualiz -mus korára vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a két oktatási in -tézmény beiskolázási körzetét illetően megmaradtak ezek a sajátosságok. Míg a református kollégium diákjainak csupán kisebb hányadát alkották a hely-béli családok fiai, és a korszak egészében a más megyékből érkezők adták az 9 Varjú (1988), 41. 10 1906-tól működött főgimnáziumként.11 1869-től hatosztályos, 1885-től nyolcosztályos gimnáziumként működött.12 1806-tól hatosztályos, 1850-től négyosztályos, 1867 után újra hatosztályos, majd 1912-től nyolcosztályos főgimnázium.13 Sasfi (2007), 127.
