Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

III.Forrásközlések

290 SZABÓ ANDRÁS PÉTER tum nefas”,195 az pogányokat nagyobbakra ébreszthetik fel. Minthogy reménlem az kegyelmed feljövetelét rövid nap, most többet nem írok kegyelmednek, hanem ha Isten akarja, os ad os loquemur.196 Tartsa meg Isten jó egészségben kegyelme ­det. Datum Tirnaviae, die 23. decembris anno 1641. Kegyelmednek örömest szolgál Esztergami érsek manu propria /Címzés:/ Spectabili ac magnifico domino comiti Sigismundo Forgach de Ghy­mes, supremo comiti comitatus Borsodiensis ac sacratissimae caesareae regiaeque maiestatis cubiculario etc. amico observandissimo /17. századi jegyzet a címzésoldalon:/ Anno 1641. 13. decembris 197 19. 1643. szept. 30. Speckheli . 198 Bosnyák István 199 veszprémi püspök és magyar kancellár Forgách Zsigmondnak. Eredeti, saját kezű. PFL Erdődy cs. 18. cs. Fasc. 61. No. 2806. Illustrissime domine comes, domine et frater mihi observandissime! Kegyelmednek ajánlom szolgálatomat s Istentől minden jót kívánok. Az ke­gyelmed jámbor szolgája régen hazament, és importunus is volt az sollicitálásban, de az német expeditiókkal lett késedelme. Ím azért az őfelsége kegyelmes aka­ratját ebből az levélből megérti kegyelmed. Kérem is kegyelmedet, látván mind hazánknak jovát, és mind őfelsége hasznos szolgálatját, mást ebben ne cseleked­jék. Ha mi consideratiói lesznek kegyelmednek avagy vannak, más üdőre halassza, mégyen, addig mátkájával meg ne esküdjék, még hasonlatosképpen eklézsiát nem követ. Har­madszor, ha az leányzó 27 esztendőt pártájában tölt, ifjabbhoz nem, hanem 60 esztendős emberhez legyen szabad mennie. Ezt nem tréfába írom, hanem mint bizonyos dolgot, úgy is higgye kegyelmed, nincs is még három heti, hogy ez az gyűlés és végezés meglött. Én régen készülök az eklézsiakövetésre.” – Forgách (III.) Zsigmond ekkor még nőtlen volt. (MNL OL P 1314. No. 14692.) Köszönöm Szabadi István (Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára) fáradozását, aki megpróbálta azonosítani a fenti anekdotikus hír alapját képező zsinatot (A kutatás nem járt eredménnyel.) 195 „Audax omnia perpeti / gens humana ruit per vetitum nefas.” Quintus HORATIUS Flaccus, Car­mina I.3. (Navem prosequitur, qua Vergilius Athenas vehebatur) 25–26. sor. W EÖRES Sándor műfordításában: „Mindent tűrni nagyon merész / dölyfű emberi faj bűnbe, tilosba ront.” 196 Latin: személyesen beszélünk majd 197 A feljegyzés írója tévesen olvasta ki az évszámot. 198 A helynevet nem sikerült azonosítanom. Talán egy nyugat-dunántúli település németes név­alakjáról vagy egy alsó-ausztriai településnévről van szó. Az a levél, amelyet Bosnyák István 1643. okt. 15-én Lippay György esztergomi érseknek írt, szintén „Speckhelien” kelt. PL AS Act. Rad. Classis X. No. 196. 12. cs. (X.18. cím 2649. filmtári tekercs). 199 Magyarbéli Bosnyák István („Stephanus Bosnyak”) (1606–1644. szept. 23. Nagyszombat) Po ­zsony megyei bárói család sarja, Bosnyák Tamás (†1634. dec. 19.) füleki főkapitány és Zádori Katalin fia. (A családról: NAGY [1857–1868], I, 204–208.) 1639–1642 között címzetes pécsi püspök, 1641–1642 között királyi alkancellár, 1642-től 1644 nyaráig veszprémi püspök és ma­gyar kancellár. Kinevezett, de nem beiktatott nyitrai püspökként halt meg. MATUNÁK (1895), 404–413. (viszonylag megbízható adatokkal); P FEIFFER (1987), 19–20. (több hibával); F ALLEN­BÜCHL (1988), 120.

Next

/
Oldalképek
Tartalom