Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

I.Tanulmányok

78 SZENDE LÁSZLÓ

halála megrázta a hazai közvéleményt, és fájdalmas szavakkal idézték fel a magyar tudományos élet „egyik legbuzgóbb veterán bajnokát”.166

A Magyar Nemzeti Múzeum is méltón megőrizte emlékét, 1916-ban a korszak kiváló régésztriásza, Rómer Flóris, Pulszky Ferenc és Hampel József tiszteletére sztélét állíttatott a Múzeumkertben. Az avatásnál Fejérpataky László igazgató így méltatta személyüket: „Nagyrészt nekik köszönhetjük, hogy Nemzeti Múzeumunk elfoglalta méltó helyét a külföld hasonló intézményei mellett.”

167

166 Vasárnapi Ujság, 36/12, 1889. március 24., 185.

167 MIHALIK (1916), 194. A kezdeményezés élére Fraknói Vilmos történész, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője állt. A mészkőből készült római síremlékre emlékeztető alkotás építészeti részét Hültl Dezső tervezte, domborműveit Damkó József faragta ki. A sztélére a következő szöveget vésték: RÓMER PULSZKY HAMPEL/A MAGYAR RÉGI

SÉGTUDOMÁNY/ MEGALAPÍTÓINAK EMLÉKÉRE/ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM/ SZAKSZERŰ FEJLESZTÉSE ÉS/ EURÓPAI HÍRNEVE ÉRDEKÉBEN/ KIFEJTETT EREDMÉNYES MŰ/KÖDÉSÜK SZÍNHELYÉN HÁLÁS/ KEGYELETTEL EMELTE/ FRAKNÓI VILMOS/ A MAGYAR MÚZEUMOK ÉS KÖNYVTÁ/RAK ORSZÁGOS FŐFELÜ/GYELŐJE MDCCCCXVI. DEBRECZENI-DROPPÁN (2015), 295–296.

A Régészek emlékére a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A felvételt készítette: Dabasi András

Damkó József: Rómer Flóris.

A szerző felvétele