Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
Szabó András Péter Forgách (III.) Zsigmond levelezése Lippay Györggyel (1639– 1644) Egy évvel ezelőtt jelent meg az a monumentális forráskiadvány, amely a 17. század egyik legjelentősebb magyar főpapjának, Lippay György kancellárnak (1635–1642), utóbb esztergomi érseknek (1642–1666) magyar világi főurakhoz és nemesekhez írott leveleit tartalmazza.1 A Tusor Péter és szakmai lektorai gon dos munkáját dicsérő kötetben – az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hazai levélközlésében – 457 magyar nyelvű misszilist találunk, javarészt teljes szöveggel, kisebb részben tartalmi kivonatként. Ugyanitt kaptak helyet azok a levelek is, amelyeket Lippay I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelmeknek írt, és amelyek jellegüket tekintve a királysági arisztokratáknak küldött saját kezű üzenetek közeli rokonai. Ahogy azt a bevezetőben a közreadó is jelezte, széles körű gyűjtése ellenére maradhattak ki levelek a könyvből, néhány misszilist pedig korábbi közlésekből kellett átvennie, mert az eredetit már nem sikerült fellelnie.2 Véleményem 1 T USOR (2015) – A jelen forrásközlemény az MTA BTK TTI szakmai műhelyében, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport keretében készült. Itt szeretném megköszönni intézeti kollégáimnak, Kármán Gábornak, Mihalik Béla Vilmosnak, Pálffy Gézának és Sudár Balázsnak a jegyzetek megírásához nyújtott segítségüket, továbbá Fazekas Istvánnak és Gyulai Évának azt, hogy egy-egy nehezebben elérhető tanulmányuk szövegét a nyári könyvtári szünet idején elküldték nekem. Köszönöm azt a készséges segítséget is, amelyet Dénesi Tamás és Boros Zoltán levéltárosoktól kaptam a pannonhalmi kutatások során. 2 A korábban közölt, ám lappangó források között szerepelt az az öt eredeti Lippay-levél is, amelyet Lichner Pál közölt a pozsonyi evangélikus egyházközség levéltárából. (L ICHNER [1863] 184–187 és 270–271.) A levelek valójában egy kivételével ma is megvannak. Lichner közlésének forrása az Erdődy család valamely levéltárából rejtélyes módon kiszakadt mintegy 200 darabnyi 17. századi (1634–1699), rendezetlen levelezéssorozat volt, amely Erdődy Gábornak (1615– 1650) és fiának, Erdődy (II.) Györgynek (1646/1647–1713) címzett levelekből áll. (Többségében nádorok, országbírók, érsekek, főkapitányok és egyéb magyar arisztokraták missziliseiből.) Ez az elsőrangú köztörténeti anyag később az egyházközség iratainak jelentős részével együtt a Pozsonyi Evangélikus Líceum könyvtárába került, amely eredeti rendjét és különállását megőrizve, a Szlovák Tudományos Akadémia Könyvtárának (Ústredná knižnica Slovenskej
