Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
176 BAJNÓCZI GÁBOR „Kérdés: Mire alapozta azt a kitételt, hogy az elmúlt 12 év hazug és elnyomó rendszer volt? [Válasz:] Egyrészt a rádióból hallottam, másrészt pedig magam is tapasztal tam nem egy esetben, hogy olyan dolgok történtek, ami nekem nem tetszett. Ilyen volt pl. a szerzetes rend feloszlatása. Kérdés: Mire gondolt Ön akkor, amikor azt írta, hogy »felszabadító-« illetve »szabadságharc« volt inkább, mint forradalom? [Válasz:] Ennél a kitételnél azért írtam azt, hogy szabadságharc, mert az oro szok, mint külső elnyomók, idegen hadsereg, fegyveresen beavatkozott a magyar »forradalomba«.” 76 Ennél a mondatnál már egyértelműen kiderül – bár kétségünk eddig sem lehetett –, hogyan is viszonyult Söveges Dávid az eseményekhez. Bátran kiállt véleménye, az igazság mellett, bár sejthette eddigi tapasztalataiból, hogy ez nem fog javára válni. „Kérdés: Mondja el, mire alapozta Ön azt az állítását, hogy ez a kormány – Kádár kormány – épp úgy hazudik, mint az elmúlt években tették? [Válasz:] Itt arra gondoltam, illetve mondtam a hallgatóknak, hogy úgy elhall gatott a kormány mintha minden a legnagyobb rendben volna, akkor, amikor a legfeszültebb a helyzet. És ez annyi, mintha hazudna, mert hallgatással is lehet hazudni.” 77 Vagyis elhangzott valamikor november elején, de már a szovjet támadás után egy beszéd: hogy a szabadságharcot elvesztettük, nincs értelme további lázongásnak, visszatérni látszik az elmúlt 12 évben tapasztalt hazugság és elnyomó rendszer. Az erre az előadásra írt jegyzeteit – több más feljegyzéssel, szórólappal és verssel együtt – a márciusi házkutatáskor megtalálták. A sokáig kallódó írást 2012-ben közölte Borbély Tamás,78 így már nem csak a vizsgálati jegyzőkönyv alapján alko tott rekonstrukció, hanem a valós szöveg is az utókor rendelkezésére áll. e) Menekülők és házkutatók November 4. után fegyveres és fegyvertelen forradalmárok, szabadságharcosok, menekülők és üldözőik jelentek meg Pannonhalmán, hol egymást váltva, hol egy időben. A menekülők főleg november 11-ig jöttek, mert a következő héten szinte állandó lett a katonai és állambiztonsági jelenlét a házban. 76 ÁBTL 3.1.9. V-141576. 14. 77 ÁBTL 3.1.9. V-141576. 15. 78 BORBÉLY (2012), 629–633.
