Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
122 JAKAB RÉKA várát tartozékaival és jövedelmeivel együtt a kapitánynak adományozta, aki nem tartozott számadással, de az ő kötelessége lett a katonaság kiállítása és fenntartása, az épületek állagáról való gondoskodás. Szabadon használhatta a káptalani javakat, amelyekért elődje, Gyulaffy évente fizetett. 20 Az 1572-es urbárium szerint a Tihany ellátását biztosító birtokok időközben jó néhány jobbágytelekkel gyarapodtak, részben a somogyi foglalásoknak köszönhetően. Ekkor került Tihany birtokába Zamárdi és Endréd. A falvak a jobbágytelkek utáni jövedelmeken felül ingyenmunkát, dézsmát és ajándékokat biztosítottak a vár és katonasága számára. A zsoldot a kamara fizette. A várat általában a kapitány kapta meg, amelynek birtokai jövedelméből fedeznie kellett a költségeket. 21 1585-től Pisky István lett a tihanyi vár kapitánya, akinek öt évről szóló számadása, az ún. Regestum 22 értékes forrás a várbeli katonaság összetételére és életére vonatkozóan is. A számadáskönyvből megismerjük a személyzetet, fizetésüket és ellátásukat, felszerelésüket. Eszerint Tihanyban a kapitány mellett a gyalogság főtisztje, a vajda állt, aztán altisztjei, a tizedesek, a porkoláb; továbbá vitézek, pattantyúsok, lovasok, lovászok, deák, kovács, szakács, gombkötő, trombitás és szűcs is volt köztük.23 A katonák száma az utánuk kapott zsold alapján Pisky idejében is 26 lovas és 50 gyalogos, de teljesen egyértelműen látszik a számadásból, hogy a kapitány olcsóbban fogadta fel a katonákat, így a hivatalos létszámnál többet tudott szegődtetni.24 A Regestumban a török hódoltsági területekre vezetett por tyákról és a benne részt vevő katonákról is található feljegyzés, az ezeket követő rabtartásra, rabváltságra, sarcolásra, mustrára, felfegyverzésre, továbbá a mindennapi élet részeként az állattenyésztésre és mezőgazdasági munkára vonatkozó adatokkal együtt. Az 1572-es urbárium szerinti állapothoz képest Pisky István kapitánysága idején a Tihanyhoz rendelt jobbágytelkek száma megháromszorozódott. A szigeten kívül a várhoz 21 birtok tartozott jobbágytelkekkel. Ekkor itt nem laktak jobbágyok, csupán a családos katonaság; a földeket maga a kapitány műveltette. 25 A mohácsi vészt követően a vár még 1534-ig maradt a tihanyi apátok birtokában, majd 1552 után egyértelműen katonai célokra kötötték le az apátság javait, így ekkortól csupán címzetes apátokról beszélhetünk. 1609-ben Herovics Mátyás választott csanádi püspököt nevezték ki tihanyi apáttá, és az apátság birtokaiba 20 PRT X. 161–162. 21 PRT X. 165. passim. 22 PFL TAL, Capsarium, fasc. 37. nr. 1. 23 PRT X. 178. 24 PRT X. 185. Erdélyi László a várkatonaságot 1588-ban kb. 108 főre teszi. 25 PRT X. 201.
