Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
III. Forrásközlések
340 SZABÓ ANDRÁS PÉTER CSEH-SZOMBATHY László (1957), I. Rákóczy György 1645. évi hadjárata, Hadtörténeti Köz lemények, 4/3–4, 101–135. CSOMA József (1897), Abaúj-Torna vármegye nemes családjai. Abaúj-Torna vármegye, Kassa. DEÁK Farkas (1888), Egy magyar főúr a XVII. században. Gróf Csáky István életrajza, Budapest. DÉTSHY Mihály (2002), Sárospatak vára, Sárospatak. EOE X, Erdélyi országgyűlési emlékek, X. köt. (1637–1648), kiad. S ZILÁGYI Sándor, Buda pest, 1884. ETA IV, Erdélyi történelmi adatok, IV. köt., kiad. MIKÓ Imre, Kolozsvár, 1862. FALLENBÜCHL Zoltán (1988), Magyarország főméltóságai, Budapest. FALLENBÜCHL Zoltán (2002), Állami, királyi és császári tisztségviselők a 17. századi Ma gyar országon, Budapest. FORGÁCH József (1906), Szalánczvár eredete és nevezetesebb eseményei, Mándok. FUNDÁRKOVÁ, Anna (2013), Die Pálffy und der Habsburger Hof im 16–17. Jahrhundert, in Die weltliche und kirchliche Elite aus dem Königreich Böhmen und Königreich Ungarn am Wiener Kaiserhof im 16–17. Jahrhundert, szerk. Anna FUNDÁRKOVÁ– István FAZEKAS , Wien, 385–413. HAJNAL István (1930), kiad., Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka, Budapest. HORN Ildikó (1996), Nemesi árvák, in Gyermek a kora újkori Magyarországon, szerk. P ÉTER Katalin, Budapest, 51–90 (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok, 19). HORN Ildikó (2005), Az erdélyi fejedelmi tanács 1648–1657, in UŐ, Tündérország útvesz tői, Budapest, 232–256. IVÁNYI Béla (1983), A magyar könyvkultúra múltjából, kiad. H ERNER János– MONOK István, Szeged (Adattár XVI–XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 11). JEDLICSKA Pál (1910), Eredeti részletek a Pálffy család okmánytárához 1401–1653, s gróf Pálffyak életrajzi vázlatai, Budapest. KARÁCSONYI János (1922–1924), Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, I–II, Budapest. KÁRMÁN Gábor (2011), Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után, Budapest. KEMÉNY János (1980), Önéletírása, in Kemény János és Bethlen Miklós művei, kiad. V. WINDISCH Éva, Budapest, 5–310. KEMPELEN Béla (1911–1932), Magyar nemes családok, I–XII, Budapest. KEREKES György (1943), Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619–1629, Kassa. KERESZTESSY Csaba–S IMON Zoltán (1998), Az erdőbényei Budaházy – Fekete-kúria, in Kop pány Tibor hetvenedik születésnapjára, szerk. B ARDOLY István– LÁSZLÓ Csaba, Budapest, 279–307 (Művészettörténet – Műemlékvédelem, 10). KINCSES Katalin (1993), kiad., „Ím kűttem én orvosságot” Lobkowitz Poppel Éva levelezése 1622–1644, Budapest (Régi Magyar Történelmi Források, 3). KOLTAI András (2012), Batthyány Ádám – Egy magyar főúr és udvara a XVII. század kö zepén, Győr. KOMÁROMI András (1899), Tattay család, Nagy Iván – Családtörténeti Értesítő, 1, 71–72. LÁZÁR Miklós (1889), Erdély főispánjai (1540–1711), Budapest. KORPONAY János (1878), Abaujvármegye monographiája, 2. köt., Kassa. LUDIKOVÁ, Zuzana (2002), A nagyszombati székesegyház késő reneszánsz és barokk síremlékei (16–17. század), Művészettörténeti Értesítő, 51/1–2, 85–106.
