Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
I.Tanulmányok
84 PALLAGI PÉTER mérés jogát, ám a kocsmákat bérbe adták (Dénesd, Deáki, Modor).120 Radvány ban a községi kocsma jövedelméből azért nem részesedett a Főapátság, mert a jövedelmekről lemondva egy kuriális házában nyitott bérbe adott kocsmát. 121 Gyengébb helyi termés idején előfordulhatott, hogy az uradalmi kocsmák bormennyisége elfogyott, időnként ez az uradalmi borfogyasztást is veszélyeztethette.122 Ilyen esetben az uradalom más községeiből, távolabb lévő pincéiből kellett biztosítani a szükséges bormennyiséget.123 Szentmárton környékén 1763-ban Szent Gergely napja körül a háromnapos hóvihar, majd az ezt követő kemény fagy megviselte a szőlőket. Itt-ott a tőkék harmada-negyede kipusztult. Az ítéletidő talán az écsi szőlőt viselte meg a leginkább, amelyben pótolni, illetve oltani kellett sok tőkét. Écsen ebben az évben 78 és 3⁄4 akó bor termett, ami mesz sze elmaradt az 1749-ben regisztrált 320 akótól. A hatalmas terméskiesés miatt ebben az évben a Főapátság nem szedetett bortizedet és a főapát a konvenciós alkalmazottak borfogyasztását is jócskán csökkentette. Az 1763 decemberében hivatalba lépő pincemester, Keller Bálint egyik első feladata éppen a kritikusan alacsony bormennyiség összeírása volt. Az összeírás szerint a felhalmozott óbor a szerzetesközösség számára még elegendőnek bizonyult. A főapát parancsára a felső kocsma és az apátsági alkalmazottak részére egy éven át szállítottak bort a győri apátúr-ház pincéjéből.124 A rendszeres borszállítás 1763 novemberében kezdődött és 1764. október 18-ig tartott. Összesen 632 és 3⁄4 akónyi tényői, csanaki és nagybaráti dézsmabort fuvaroztak ki Győrből.125 Mivel a terméskiesést a győri pince sem pótolhatta, a pincemester nagy mennyiségű bort vásárolt: Németh Ferenc sági kálvinista gazdától például májusban 15 hordóval, 162 és 3⁄4 akónyi mennyiségben. Németh 2,5 forintért adta a bor akóját. 126 A Főapátság vendégfogadókkal is rendelkezett. Ezeket üzemeltetőik bérelték. Haiszler Mátyás 1774-ben 500 forintért bérbe vette a Kiscsanak melletti Kápolna pusztát. Itt vendégfogadót épített, amelyet a szerződés szerint tizennégy év után minden ellenérték nélkül a Főapátságnak adott át. Gazdasági szempontból kedvező helyen, a Győr–Tata országút mellett feküdt. A rend feloszlatásakor készült 1787-es összeírás szerint a bérlő egy konyhát és egy szobát, cselédsége szintén egy szobát használt. A közönséges vendégek számára egy nagyobb szoba állt rendelkezésre, és három szoba az előkelőbb utasok megszállására. A fogadó rendel-120 Uo., 363–369. 121 Uo., 355–356. 122 Mivel Alsólendván gyakoribb volt a tized pénzben való szedése, tartottak attól, hogy a kocsmáltatásra nem lesz elegendő bor. Ezt más uradalom területéről vásárolt bor kimérésével oldották meg. C SAPODY (1933), 44. 123 CSOMA (1993), 175. 124 PFL GI 1. 15, 36, 54, 148; TÓTH (1998), 165; DÉNESI (2009), 88; DÉNESI (2011), 85. 125 PFL GI 1, 15. 57–58. 126 Uo., 59; TÓTH (1998), 164.
