Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
I.Tanulmányok
BORKIMÉRÉS A SZENTMÁRTONI URADALOMBAN A 18. SZÁZADBAN 79 cserébe egy-két hordó apátsági bort kellett kimérniük. 76 Tárkány 1714. április 14-én kelt szállítólevelében olvasható, hogy a község kiváltságos éveinek múltával 15 forint száraz korcsmapénzt köteles fizetni, és a kiméréshez a bort Szent-Mártonban kötelesek megvenni.77 Egy 1736-os kimutatás szerint a kocsma Tárkány községé volt, de az uraság borából évi két-három hordó bort tartoztak kimérni, és a kocsmáért és a mészárszékért együtt 15 forint bért fizettek.78 Az 1787-ben felvett kimutatás szerint a kocsmához ekkor már a Főapátságnak Szent Györgytől Szent Mihály napjáig volt joga. A Főapátság azoknál a településeknél, ahol a kimérés jogát átadta a községnek, ellentételezésként 10-15 forint befizetését, vagy két-három hordó, vagy két-három akó kimérését kérte. Valószínű, hogy az uraság a terhek kirovásánál figyelembe vette a községi kocsmák forgalmát és azt, hogy az egyes települések mennyi szőlővel rendelkeztek. Ezzel magyarázható, hogy míg Pázmándon két-három akóval kellett kimérni, addig Láziban két hordóval, ami a legkisebb öt akós hordóval számolva is tíz akót jelent. 1756-ban a tényőiek úrbéres viszonyát újra szabályozták, ennek megfelelően már 200 forinttal és éves kimutatással tartoztak. „Másodszor az falusi és hegybéli korcsomát mészár székkel edgyütt ugyan 200 forintban esztendőnként továbbot is nékik engedgyük, de esztendőnként az korcsoma jövedelmérül számot adni tartoznak.” Ám a tényőiek ezeket a kötelezettségeket túl nagynak találták, s kérésükre az Apátság a kocsma és a mészárszék bérét 100 forintra szállította le.79 Csanakon az uraságot először húsvéttól Szent Mihályig illette az educillatio: „Az falubéli korcsma husvéttul fogvást Szent Mihály napigh az urasághé lészen, Szent Mihály naptul fogvást pedigh husvétigh az falué.”80 1729-től azonban egész évben a jobbágyokat illette.81 Egy 1786-os kimutatás szerint ekkor már fél évig újra a földesúr joga volt a kimérés.82 Voltak olyan települések, ahol a Főapátság más egyházi intézménnyel osztozott a kimérés jövedelmén. Ilyen volt Mindszent és Nagybaráti is. Nagybarátin a Főapátság a csornai prépostsággal osztozott a jövedelmeken. Az italmérésért a bevételek egyharmadát kapta.83 Nagyécs ese -76 Lázi község nyugati végén az uraságnak volt egy hétszoba-konyhás vendégfogadója, ahol kizá rólag urasági bort mértek ki. PFL AA 61. 12. 727; PRT V. 300–312. „Quinto: Minden esztendőben egy hordó bort az Uraság számára ki arolni tartoznak.” PFL GI 3. 20. 77 „El telvén pedig a fellűl meg-írt három esztendő [...], száraz korcsma pénz f. 15, tizenöt forint. Bort a korcsmára illendő áron Szent-Mártonba tartoznak venni.” PRT V. 325. 78 PFL GI 3. 20. 79 PRT V. 258–259. 80 Uo., 268. 81 A korábbi, 1725-ben kibocsátott szállítólevél célja az volt, hogy minél többen telepedjenek le Csanakon. Mivel a fölhívásra csak négy jobbágy és családja választotta lakhelyéül a települést, ezért a főapát 1729. november 1-jén új, kedvezőbb szállítólevelet bocsátott ki, amelyben többek között a kocsmáltatás is kedvezőbb lett a jobbágyokra nézve: „ A falubéli korcsma és az faluban az mészárszék esztendők által örökössen nékiek engettetik.” Uo., 269. 82 Uo., 272. 83 Uo., 266.
