Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
IV.Szemle
SZEMLE 359 is, hogy a feltárt adatokat minél teljesebben közölje. Ez a tény a mű kézikönyv jellegét erősíti. Ugyanakkor az adatok ilyen gazdagsága mellett a szintézist adó gondolatok többször háttérbe szorulnak. A nehéz olvasmányt egyébként jó nyelvi stílus jellemzi. A könyv tematikus felépítéséből következhet, hogy a szerző nem tudta elkerülni az ismétléseket, hiszen több esetben is úgy érezte, hogy egy-egy korszakot vagy történést más-más aspektusból bemutatva, az adatok újbóli felidézésével kell vezetnie az olvasót. A könyv fejezeteinek ismertetése során érintett új eredmények mellett még egyszer kiemeljük a könyv leglényegesebb megállapításait. A füredi fürdő a külföldi szakirodalomban megfogalmazódó követelmények alapján (is) egyértelműen európai színvonalúnak tekinthető. Fontos kérdés, hogy az európai fürdőkultúrában pontosan hol helyezkedik el. Ehhez volt szükség a fürdőre vonatkozó legteljesebb forrásanyag feltárása mellett a korabeli külföldi szakirodalom megismerésére, melynek megállapításait a szerző a könyv során mindvégig tükörként tartotta Füred elé. Füred versenyképességét sokáig a rossz közlekedési viszonyok korlátozták, majd a fürdőtelep szűk, terjeszkedésre alkalmatlan volta gátolta. Euró pai összehasonlításban lényeges különbség, hogy Füreden a nép folyamatosan jelen volt, miközben ugyanakkor az elit fürdője is volt. Ez a kettősség nem jellemző a nyugat-európai fürdőkre. A könyv további fontos megállapítása, hogy Füred mindvégig elsődlegesen gyógyhely volt, ahol egyébként az európai fürdőkultúra és fürdői időtöltés kelléktárába tartozó intézmények is jelen voltak. Lichtneckert András bemutatott könyvének köszönhetően a bencések egyik fontos intézményük történetének eddig legalaposabb feltárásával és összefoglalásával lettek gazdagabbak. Jakab Réka
