Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
III. Forrásközlések
EGY FELSŐ-MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS FŐÚR PENGEÉLEN 333 21. 1645. március 23., Tiszaszentmárton. 212 Forgách Zsigmond I. Rákóczi Györgynek (saját kezű fogalmazvány) Mind az szegény és elnyomorodott aszalai 213 jobbágyim, mind pediglen az ott való vidéki ek istenkednek, hogy az malomot, mely ekeddig őrelésével tartotta őket, az sok csavargók és lézengő katonáktól megoltalmazzam, az kik csak hogy Ónodból eljöttem is, molnárimot rútul eltagolván és mindenéből kifosztván, immár tizennégyszer verték fel. Annakokáért alázatosan kérem nagyságodat, méltóztassék mind az malomra, mind az elpusztult várasra oltalomlevelet214 adni, hogy nagyságod kegyelmessége után se az vidék, se szegény aszalaiak, az kik megmaradtak, élhetetlenségre ne jussanak. Ónodi kapitány uram őkegyelme, az nagyságod kegyelmessége hozzája járulván, ez iránt legalkalmatosabban segélhetne, ha csak bár egy kevéskorig négy-négy gyalogot rendelne az malom215 őrzésére, hogy mind az nagyságod méltóságos levelét, mind oltalmazó vitézit látván, ekeddig szenvedett nagy ínségekben lehessen pihenések, Nagyságodnak ezt is alázatosan akartam megjelenteni, hogy nagyságod kegyelmességéből oda fel küldött jámbor szolgám, Oroszlányi Mihály uram vele felment216 Balog Istók nevű ifjú legény szolgámot visszaküldötte hozzám, értésemre adván217 Csáky László urammal való elkezdett processusát, kívánván tőlem az iránt218 tovább való resolutiómat 219 (melyeket ez levelem megadó jámbor szolgámtól lészen megértendő).220 Melyhez képest alázatosan kérem nagyságodat,221 engedje meg, hogy küldessek viszont 222 megírt jámbor szolgámhoz, Oroszlányi uram hogy elkezdett dolgaimba progrediálhasson. Melybe ha valami consideratiója lehetne nagyságodnak, kész vagyok nagyságodnak az leveleket in specie felküldenem, és mivel hogy megírt Balog Istók nevű szolgám anélkül is erős hittel köteles nagyságodhoz, az nagyságod kegyelmessége, bár csak ugyan annak nevét méltóztassék az úti levélben írattatni. Nagyságod hozzám való fejedelmi kegyelmességét alázatosan meg igyekezem szolgálnom nagyságodnak, és kívánom, hogy Isten nagyságodat sok 212 Tiszaszentmárton, falu Szabolcs megye északi részén, Forgách Zsigmond tiszántúli birtokainak központja. A Forgách családnak egy fából épített kastélya is állt itt. 213 Aszaló, Borsod megyei mezőváros. A 16. század elején még a váradi püspökség birtoka volt. 1573-ban vette zálogba Forgách Simon (1526–1598) dunáninneni és végvidéki főkapitány I. Miksától, hétezer magyar forintért, majd 1580-ban újabb tízezer forint lefizetésével örökjogon is megkapta (PFL Erdődy cs. 68. cs. 19. t. [A Forgách családra vonatkozó oklevelek 18. századi elenchusa] Litt. K. No. 11. és 17. Litt. L. No. 19). A levél írásának idején Aszaló Forgách Zsigmond birtoka. Általában a szalánci uradalom függelékeként igazgatták. A 17. században hódolt terület volt, azaz a töröknek is fizetett adót. A térség többi településéhez hasonlóan gyakran esett a magyar végváriak sarcolásának áldozatául. 1640 elején például Barkóczi László kállói főkapitány katonái rabolták ki a települést. Az erről felvett részletes tanúvallatási jelentés: PFL Erdődy cs. 18. cs. Fasc. 60. No. 2760. 214 Javítva: „oltalomlevelek”-ből. 215 Utóbbi két szó a sor fölé beszúrva. 216 Utána áthúzva: „egik szolgat hozzam ui”. 217 Utána áthúzva: „mind”. 218 Utóbbi két szó a sor fölé beszúrva. 219 Utána áthúzva: „ez”. 220 A zárójeles tagmondat a lap aljáról beszúrva, hogy hova, az csak logikailag kikövetkeztethető, mivel a főszövegből a beszúrásjel véletlenül kimaradt. A „szolgamtol” szó után áthúzva: „ne”. 221 Utána áthúzva: „mivel se oroszlan”, majd fölé és mellé írva, a következő sorba átnyúlóan: „palatinus u[ram] eü Na[gysa]gatol, se maga”, végül ez is át lett húzva. 222 Utána áthúzva: „ala” majd szintén áthúzva: „res [?] hogy de”.
