Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)

III. Forrásközlések

294 SZABÓ ANDRÁS PÉTER

(1613–1663) ment hozzá.9

A harmadik és legkisebb lány, a fent említett Batthyány Borbála pedig 1642-ben, már anyja halála után, Forgách (III.) Zsigmondnak, Batthyány (I.) Ádám jó barátjának adta kezét.10

Amikor aztán Batthyány Borbála 1680 elején, három és fél évtizednyi özvegység után örökre lehunyta szemét, a vele perben-haragban álló sógor, Forgách Ádám (1612–1681) országbíró örökölte az általa kezelt birtokok nagy részét, saját ingatlanain és értékes ingóságain pedig unokaöccsei: Batthyány (II.) Kristóf (1637–1687), Erdődy (I.) Sándor (1644–1681) és Csáky Pál osztoztak.11

Erdődy (I.) Sándor özvegyének, Csáky Krisztinának és fiának, Erdődy (II.) Sándornak (1670–1727) 1688. évi megegyezéséből pedig az is kiderül, hogy a Batthyány Borbála után maradt javak közt iratok is szerepeltek.

12 Úgy tűnik, Forgách Ádám az utóbbiakra nem tartott igényt, mivel a Forgách család ma Budapesten őrzött törzslevéltárában nem találunk kifejezetten Forgách (III.) Zsigmondra vonatkozó anyagokat, és özvegyéről is csak egy kis kötegnyit.

13 Az ő irathagyatékukat nem itt, hanem a Batthyányak, Csákyak, és – ahogy láttuk – az Erdődyek levéltárában kell keresnünk.

14

Az Erdődy-levéltárban fennmaradt Forgách-iratok között számos gyöngyszemet találunk, így például Forgách (II.) Zsigmond családi feljegyzéseit (1599–

1612), vagy éppen azt a 16. század végi genealógiai tabellát, amely a Forgáchok és Báthori István lengyel király távoli rokoni viszonyát illusztrálja,15

ám számomra talán mégis az a levelezés a legérdekesebb, amelyet Forgách (III.) Zsigmond mint 9 KOLTAI (2012), 109.

10 Forgách Zsigmond Batthyány Ádámnak írott leveleiből (MNL OL P 1314. No. 14675–14746.) egyértelmű a baráti viszony. Az is jellemző, hogy az 1640-es évek elején kelt leveleiben rendszeresen köszöntötte a Batthyány család két idősebb familiárisát: Iványi Mátét és Fáncsi Pált is (pl. No.14682.). Benda Borbála legutóbb nem sorolta Forgáchot a dunántúli főúr szorosabb baráti köréhez, ám ahogy azt maga is jelzi, megállapítása erősen hiányos alapon (Batthyány Ádám foghíjas itineráriumán) nyugszik: B

ENDA (2013), 194. A

két főúr levelezéséből úgy tűnik, hogy a Batthyány Borbálával való házasság tervét nagyon sokáig, szinte a szertartásig titokban tartották. Ennek háttere egyelőre nem ismert. A levélből nyert benyomásnak azonban el lentmondani látszik, hogy Batthyány Ádám és Forgách Zsigmond már 1642. január 25-én közös instrukciót adtak ki a dobrai és rakicsányi porkoláboknak. KOLTAI (2012), 145.

11 BÁRTFAI SZABÓ (1910), 505. Erdődy (I.) Sándor és családja adatai: B

ENDA (2007), 113. – A Bat

thyány Borbála után maradt készpénz és értéktárgyak 1680. július 20-én kelt leltárát – éppen az Erdődy család vépi levéltárából – Bubryák Orsolya adta ki: B

UBRYÁK (2013), 420–425.

12 1688. augusztus 4., Bécs. I. Lipót bizonyságlevele Draskovich Miklós özvegyének, Csáky Krisz

tinának saját fiával, Erdődy (II.) Sándorral kötött megegyezéséről. MNL OL A 57. 19. köt. 334–336.

13 MNL OL P 287. Fasc. B. No. 431–456. Forgách Zsigmond Ádámné Batthyány Borbála iratai – 17. század első fele és év nélkül, lásd P

AP–PATAKY (1977), 11.

14 MNL OL P 1340. A herceg Batthyány család levéltára. A Forgách család iratai. 1300–17. század vége, 3 csomó (Főként a felső-magyarországi birtokokra vonatkozó iratok.) ZIMÁNYI (1962), 124. MNL OL P 72. A Csáky család kassai levéltára. Fasc. 291–299. (megmaradt a Fasc. 292–

294. 1/3 csomó terjedelemben) Forgách jogok. (A nagyszalánci és tiszaszentmártoni uradalmakra vonatkozó, illetve vegyes iratok, döntően a 17. századból.) MAKSAY (1964), 53.

15 PFL Erdődy cs. 20. cs. Fasc. 69. No. 3092. illetve 17. cs. Fasc. 58. No. 2683.