Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
I.Tanulmányok
26 SZITA BÁNK OSB benne szerepelni. De az Egyház sohasem vezette be ezt a fordítást, valószínűleg azért, mert a korábbi zsoltárfordításokat, a Rómait és a Gallikánt énekelték a templomokban, és az emberek annyira hozzászoktak ezek szövegéhez, hogy már nem tudták vagy nem akarták őket megváltoztatni. Jeromos a Gallikán Zsoltároskönyvet Betlehemben készítette 389 és 392 között. Palesztinai tartózkodása során két művet írt a zsoltárokról: a Commentarioli in Psalmost, amely nyelvészeti elemzéseket tartalmaz, és a Tractatus in Psalmos című homiletikai munkát. 32 Szent Jeromos a Gallikán Zsoltároskönyvet emenda tiónak, javításnak nevezi. Hasonlósága a Római Zsoltároskönyvvel lehetővé teszi a két munka összevetését. Javításának alapjául a Hexapla Septuagintája szolgált, azaz a Septuagintának az a változata, amely Órigenésznek, a 2. század nagy alexandriai filológus-teológusának a Hexapla című munkájában szerepelt. Már ez is újdonság volt Jeromos idején, mert a Vetus Latina szövegei a Nyugati Septuaginta fordításai voltak, amelyekben hemzsegtek a görög szövegből származó keresztény harmonizációk és interpolációk. Jeromos tudatában volt annak, hogy a liturgiában a Római Zsoltároskönyvet használták, és nem is akart új liturgikus szöveget létrehozni. Művét tudományos munkának szánta,33 és a Hexapla Septuagintájához hű szöveget akart készíteni, amelyet referenciaszövegnek tekintett. Donatien de Bruyne szerint tudományos szándéka abból is kiviláglik, hogy Homérosz műveinek kritikai kiadásaiból átvette a diakritikus jeleket, az obelus t és az asteriscus t. 34 Néhány évszázaddal később mégis ez a fordítás lett a szerzetesi zsolozsma hivatalos szövege, amin Szent Jeromos bizonyára meglepődött volna. A sors iróniája – mint azt de Bruyne kimutatja –, hogy a másolók nem értették Jeromos diakritikus jeleit, és ahelyett, hogy például elhagyták volna az obelus alá írt szót, meghagyták a szót, és elhagyták az obelust. De Bruyne szerint a Gallikán szöveg liturgikus használata Jeromos szán dékának teljes félreértése.35 A Gallikán Zsoltároskönyvet különösen alkalmasnak gondolták liturgikus használatra, mert Jeromos hexametereket és jambikus trimetereket is alkalmazott. De hogy nem ez volt Jeromos szándéka, az egészen bizonyos. 36 32 VANYÓ (2002), 174. 33 ESTIN (1985), 79. 34 DE BRUYNE (1930), 297. 35 Uo., 324. 36 ESTIN (1985), 79.
