Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
190 BOROS ZOLTÁN Kruesz első nagykáptalanját 1866 őszén tartotta, szeptember 17. és 22. között. A gazdasági ügyek szeptember 18-án kerültek napirendre. Először a főapát kérésére a jegyző felolvasta az 1848-as káptalan tárgyra vonatkozó határozatait, majd a gazdasági bizottság szószólójaként Intay Vazul szólalt fel. Az 1842-ben készített statútumtervezet szövegében pontról pontra haladva döntöttek arról, hogy a két és fél évtizeddel korábban elképzelt intézkedések közül melyeket kívánják jogerőre emelni vagy elhagyni, szükség esetén módosítani. A káptalani jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy az eredeti tervezet 484. pontjában, a fejezet címeként is szereplő director bonorum kifejezést a directio centralis oeconomiae kifejezés re változtassák.32 A döntés bekerült a káptalani határozatok sorába, ahol három pont is foglalkozott hatáskörének leírásával,33 de összetételét egyik pont sem rög zítette. Értelmezésem szerint ezzel az intézkedéssel valójában a Központi Jószágkormány (directio centralis oeconomiae) megalakításáról döntött a nagykáptalan. Az alakuló ülésre valószínűleg csak később került sor. Erre utal az 1872 végén kezdődő jegyzőkönyv első bejegyzése is, miszerint az 1866 októberében megtartott ülésen szabályozták a jószágkormány feladatkörét.34 Talán ez lehetett a Köz ponti Jószágkormány tényleges megalakulásának időpontja is, bár létrehozásáról már hetekkel korábban, a káptalanon döntöttek. Fontos hangsúlyoznom, hogy a gazdasági tanács (consessus oeconomicus) elnevezés nem tűnik el, hanem a továb biakban a kerületi jószágkormányzók értekezleteinek elnevezésére használták. 35 Az 1866-os konstitúció négy pontja is foglalkozott utóbbi működésével, aminek munkájába világi tisztek bevonására is lehetőség volt. Jegyzőkönyv vezetését is előírta részére a káptalan,36 de ezeknek sajnos nem sikerült a nyomára akadnom. Forrásaink tehát azt mutatják, hogy már Kovács Tamás főapátnak volt igénye a rendi gazdálkodás ügyeinek személyes intézésé re. Rimely Mihályról is van ilyen adatunk, és nem kizárt, hogy már az ő főapátsága idején kialakult a személyes részvételével zajló gazdaságirányítás gyakorlata. Ezt a kormányzási formát végül Kruesz Krizosztom főapát intézményesítette az 1866-os nagykáptalanon a Központi Jószágkormány létrehozásával. Meddig működött a Központ Jószágkormány ezen a néven? A választ az 1921-es statútum adja meg, miszerint a Kongregáció összes javait a főapát irányítja a Gazdasági Tanáccsal együttműködve. Ebben a jogforrásban már nem szerepel a Központi Jószágkormány kifejezés, helyét újra a Gazdasági Tanács veszi át, amelynek tagjai a főapát elnöklete mellett a főmonostori perjel, a központi főszámvevő, 32 PFL KI 1866, Jegyzőkönyv. 21–22. 33 PFL Statútumok 1866, Sectio II. No. 13–15. 34 PFL KJ jkv. 1872 2–4. p. 35 Stabiliuntur consessus oeconomici per centralem directionem cum Administratorbius districtualibus...” PFL KI 1866. Statuta Capituli 1866 . 6. 26. § 36 PFL KI 1866, Jegyzőkönyv.
