Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
I.Tanulmányok
VULGÁRIS LATIN ELEMEK... 17 azonban említenünk, hogy a liturgia mindig konzervatívabb volt, mint a beszélt nyelv, tehát az egyházi latin kialakulása minden bizonnyal megelőzte a latin liturgia létrejöttét. Az afrikai fordítások A Biblia első latin fordításai Afrikában készültek. Ebben az időszakban sok keresztény élt Észak-Afrikában, és olyan fontos püspökeik voltak, mint Szent Ciprián Karthágóban és Szent Ágoston Hippóban. Az első latin fordítások az Ószövetség görög változata, a Septuaginta alapján készültek, és céljuk az volt, hogy a liturgiában használatos szövegeket hozzanak létre. Miért előzik meg az afrikai fordítások az európaiakat? A Római Birodalom keleti részében görögül beszéltek. A Kr. e. 2. században az alexandriai zsidó közösség elkészítette a Biblia görög fordítását. A kereszténység gyorsan terjedt a Birodalom keleti felében, és szerencséjére rendelkezett az Ószövetség görög szövegváltozatával, amelyhez a Kr. u. 2. században csatolták az Újszövetség szintén görög nyelvű könyveit. A görög nyelv Rómában sem jelentett problémát. Ez volt a kultúra nyelve, a fiatal római nemesek gyakran görög földre mentek tanulni, amint görög volt az alsóbb társadalmi osztályok nyelve is, és a kereszténység először közöttük terjedt. Gondoljunk például Szent Pál apostolnak a Kr. u. 62 körül írt levelére a Rómaiakhoz. A szerző görögül írta a levelet, és nincs jele annak, hogy szükség lett volna fordításra a megértéséhez. A helyzet egészen másként festett Észak-Afrika nyugati részén. Ennek a régiónak Karthágó volt a központja. A vidéki lakosság továbbra is a helyi nyelveket beszélte, a berbert és a punt, viszont a civilizáció és a kultúra nyelve a latin volt, amely közvetítő nyelvként is működött a lakosság különböző nyelvű csoportjai között. Ennek az időszaknak első fontos keresztény írója Tertullianus (160–225 k.). Karthágóban élt, műveit a 2. század végére datálhatjuk. A vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy a Bibliát már meglévő fordítások alapján idézi, vagy maga fordítja. Gribomont szerint nem idézi ugyanazt a sort kétszer ugyanúgy. 11 Idézeteit még Capelle is kaotikusnak és homályosnak nevezi, pedig ő feltételez egy Tertullianus által ismert korábbi fordítást.12 A többség által elfogadott véle mény szerint Tertullianus, aki tudott görögül, maga fordította az általa idézett szövegeket. Capelle feltételezi, hogy az a néhány szöveg, amelyet Tertullianus és nem sokkal később Szent Ciprián is változatlan formában idéz, egy korábbi 11 Uo., 49. 12 CAPELLE (1913), 181.
