Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)

II.Közlemények

A CELLDÖMÖLKI BAROKK MONOSTORÉPÜLET TÖRTÉNETE... 125

is jól szemlélteti az állapotokat: a monostorban alig végeztek minap az egyik boltozat kijavításával és a magtár átalakításával, máris összeomlott a kocsiszín teteje. Az apátsági épület (a templommal együtt) megviselt állapotban volt. Luca napján egy vihar mintegy 400 forintos kárt okozott a tetőzetben.

41

Csaknem száz évvel későbbi adat, de itt kell megemlítenünk: Az északi oldalon a kerítésfal mentén istálló állt. Azt nem tudjuk, hogy ez már a 18. században felépült-e, vagy csak a visszaköltözést követően. Az 1857-es kataszteri térképen már szerepel. Keskenyebb traktusú, nyugat felé húzódó épületet látunk a rajzon (3. kép).

3. kép. A monostor és környéke az 1857. évi kataszteri térképen. Az épülettől északra a forgalmi okok miatt 1895-ben lebontott régi kegykápolna látható, melynek ekkor már Szent Anna volt a titulusa (MNL OL S 78)

A 19. század derekáig alig került elő adat az épület történetéről. Annyit mindenesetre megtudunk, hogy 1874. október 18. és november 19. között bizonyos Dienstmann nevű pápai szobafestő kifestett hat szobát és a refektóriumot. Utóbbi kifestése osztrák pénzben 60 forintba került.

42

1875-ben épült meg a magtár. Hollósy Jusztinián apát (1874–1900) június 23-i levelében megküldte Kruesz Krizosztom főapátnak (1865–1885) a költségvetést, „mely szerint az itteni perjel lakásától folytatólag építendő és 5000 mérő befo-41 PRT XII. A 382. A levél eredetije: PFL AR, fasc. 27. Kiscell, „B”.

42 PFL DAL Napló 1873–1933, 7.