Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
JEZSUITA ISKOLADRÁMA-SZÍNLAPOK... 109 I–V; Actus II. Scena I–X; Actus III. Scena I–VI., Chorus-szerepek és más zenei utalások nincsenek sem a drámaprogramban, sem a darab 29 oldalas szövegkönyvében. Táncbetétekről és mutatványosok szerepléséről sem kapunk hírt. Katonák fellépésére csupán a Melenius, Praefectus Militum szerepnévből következtethe tünk. A színdarab az ókori Szicíliában, Messina városában játszódik, amelynek Cleomenes volt a királya. Fia, Dorimachus Hellas, az ókori Görögország nyugati tartományának számító Epirus uralkodója volt. A darab forrása az Argumentum szerint a görög Hérodotosz (Kr. e. 484–425), amellett – a 17–18. századi isko lai színpad hagyományainak megfelelően – Poësis. A hét szereplőt – Cleomenes (Rex Messinae), Dorimachus (Epiri Dominus), Policarus (Alcestis sub nomine Cleomenis filius), Artabanus (Familiaris Cleomeni), Melenius (Præfectus Militum), Pastor pro Cleomene habitus és Sacrificulus – felléptető történelmi dráma cselekményének összefoglalása így olvasható az Argumentum ban: „Dorimachus Epiri Dominus debellato feliciter Messinae Rege Cleomene, eodemque Patras in exilium misso, natum ejus, quem unicum habebat. Policarum, impuberem adhuc, occidi clam mandaverat, multoque Regnum hoc sua sub potestate retinuit tempore. At Artabanus, cui occidendi Regii Principis demandata erat cura, educandum eundem ex occulto suscipit. Quo sensim adolescente cum pertæsus Dorimachi tyrannidem populus Cleomenis suspiraret reditum, Procerum, militumque adjutus ope Messeniæ eundem restituit Artabanus. Ita Herodotos. Addit Poësis: Advenam eo tempore unum aliquem, Policari adscito sibi nomine, valida cum sociorum manu invasisse Messeniam.”32 Az előadáshoz – a korabeli oktatási rend szerint – két declamatio, a Declamatio Cleomenes Regno restitutus és a Declama tio Cleomenes a Filio agnitus című didaktikus előadások kapcsolódtak, amelyek nek latin, kéziratos, természetesen szerepekre és a második esetben inductiókra osztott textusai a drámaszöveghez kapcsolódva olvashatók. 33 Menestris pater családját elevenítette meg a színpadon a címében is a jezsuita nevelésre utaló Comoedia Acta in Archiducali Societatis Jesu Convictorum Colle gio című, ismeretlen helyen és esztendőben, latin nyelven előadott színjáték. A 8 scenára osztott darabban Menestris fiai, Sosycles és Poycarus, továbbá Messerio servulus és Tranio Junior szerepeltek. A színjátszó diákok nevéről sem árul el semmit a kézirat. 34 Quintus Fabius Maximus (Kr. e. 280–203) római hadvezér, consul és diktátor, a második pun háború (Kr. e. 218–201) hőse színpadra állított történetéről két nyomtatott periochát és a második színlap által összefoglalt dráma szövegköny-32 Cleomenes / Acta. [1747], pag. 1. 33 Declamatio, PFKK 118 H 5//5–6. 34 Comoedia / Acta / in Archiducali Societatis Jesu Convictorum Collegio, h. n., é. n. PFKK 118 H 5//7.
