Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)
4 Cégiednek a neve nem egyéb, mint a ,fűzfa' jelentésű czégle ~ czigle szónak -d kicsinyítőképzős származéka. S csakugyan, Cegléd mellett gyakran hallható a Cigléd is. Hogy Cegléd a ,fűzfa’ jelentésű czégle^ czigle szó származéka, erre nézve figyelembe kell vennünk, hogy a környékben több olyan helység van, amely valamilyen növényről vette a nevét. Cegléd mellett nyugatra Cserő puszta és Céglédbercelcserő a cser főnév változata. A Cegléddel határos Nagykőrös (1368: Keurus) a kőris-fa változata. Cegléd déli részén a körösi vonalon Nyársapát puszta neve eredetileg Nyárasapát-nak hangzott (1445: Nyarasapath), a nyár-ía nevéről vette nevét s hasonlóképpen a nem éppen messzelevő Nyáregyháza is. Ceglédnek a lakói ma — lehet mondani — tisztán magyarok. Azonban nem mind magyar eredetűek. Már a XV. sz.ban telepítettek le huszita-cseheket, a XVIII. sz. végén sok tót (evangélikus és református), a szabadságharc idejében pedig elég nagyszámú cseh települt le. Az idegen nemzetiségűeken kívül sok másvidéki magyar is telepedett le Cegléden. Ez utóbbiaknak a betelepülése visszanyúlik a török hódoltság korába, amikor a török elől menekülő falvak Cegléd sövényein belül kerestek menedéket. A XVIII. sz. elején más vidékről jobbágyokat telepítettek be; a század vége felé pedig a tótokkal palócok is vándoroltak be. Ezek a települések a lakosságnak faji jellege mellett a beszélése módjára is befolyással voltak. De ezek a változások már csaknem teljesen kiegyenlitődtek. Ezen a helyen említem meg, hogy a ceglédiek nyelvjárása részben mégis megoszlik; mégpedig vallások szerint. Cegléd lakossainak száma kb. 37.000; ennek fele katolikus, a másik fele megoszlik: közülük kb. 16.000 a református. A katolikusok és reformátusok egyebek közt nemcsak a vallásuk miatt torzsalkodnak, hanem beszédhangjaik kiejtésével is csúfolódnak. Egyes szavakat másképpen mond a kathólikus vagy pápista s megint másképpen a lóformátus vagy kálvanyista. Azonban a katolikusoknak és reformátusoknak a beszélése módja mégsem üt el annyira egymástól, hogy külön-külön nyelvjárásról lehetne beszélni; különbség csak kevés szóban van s az is csak hangtani. A mostani nemzedék már erősen halad a kiegyenlítődés felé. A reformátusok némely szóban megnyújtják a vokálist: pl. ref. kathólikus (így: h-val/) — kát. ösmer, ref. ösmér — kát. bir, ref. bír — kát. ammén, ref. ámen — kát. tijed, ref. tijéd, — kát. kel, ref. kél. A katolikusok némely szóban zártabb vokálist ejtenek: pl. kát. uskola, ref. oskola (az új nemzedék nyelvében egyaránt iskola) — kát. türül, ref. töröl (a törül alakkal a kiegyenlítődés felé haladnak.) Gyakran megesik, hogy a keresztények meg a kérész
