Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)
20 114. Igeképzés névszóból. Nagyon gyakori használatú a -z képző: pl. cakkoz, előz ,vlkitől a világosságot elveszi/ .megelőz'. Érdekes használata van ennek a -z képzőnek a fenyegetés kifejezésére. Pl. Hum vótá ijen soká? Fodbalozni. — Máj mékfodbalozlak én, ha jó fejbe vetlek. Osztó kivé vótá oda? A Göböjös Lacivá meg a Csérnus Ferkóvá még még sokan. No hagy gyüjjön csak haza a zapád máj még gőbölyöslaciz a, még mégis csérnusferkóz istenigazába, te büdös te! Nem sül ki a pofád! 115. Érdekes képzések még: lánkodik .leány korát éli’, mégembérkédik .férfivá lesz’, rátehénkédik .rádűí’, ellenkédik .incselkedik’, karmizsál .karmol’, kornyikál, mégórol, lovai .bujtogat’, nagyollom, ócsollom, savanyollom, hamallom. b) Névszóképzés 116. Névszóképzés igéből. E tekintetben nagyon kevés különbség van nyelvjárásunk és a köznyelv között. Nagyon gyakoriak az -at, -et képzős főnevek: gyugat .annyi, amennyit egyszerre a kemencébe bedugnak’, vetet .amit egyszer a kemencébe bevetnek, vagy amit egyszer a marha elébe tesznek’. főzet ,egy főzésre való’, lámpagyútat, nyelet ,egy korty’, sütet ,egy sütésre való’, űtet ,egy ültetésre való, pl. bab, borsó’, étet ,egy etetésre való’, csipet, látat (pl. Egy látatra mégismertem), gyüvet, ménét, cafat, cselekédet, far azat, felekézet, tapottat, átyhuzat, őllet ,egy őrlésre való’, szégyélletibe, feneéttibe. 117. Az -ás, -és képzős főnév jelentheti magát a cselekvést, a cselekvés eredményét vagy a cselekvés helyét: pl. fordítás, (Haladé ja fordítás? Jó darab ám ez a fordítás. A zúj ütetés szépen fogja ott a fordítázsba ). Ilyenek még .szántás, takarás ,aratás’, szüretélés, gyüvés, menés, csatiás. csicsiríkolás, csigázás, csípás^csípés, csurgás, eresztés ,rajzás’, irtás, fosztás, fonás, nyitás, döntés. 118. Sűrűn használt melléknévi képző az -ós, -ős: fájós, félős ,félénk’, járás valahova, húzós ,feszes’, lógós ,harmadik ló a kocsiban’, mártogatós, szaladós. 119. Egyéb különös képzések: dörej, robaj, röhej, zsibaj; halomás ,halál'; kusza (<: kószál), babra (<?_: babrál). 120. Névszóképzés névszóból. A főnevet néha fokozzák: kutyább, marhább, lekkutyább. Határozóhoz és birt. sz. raggal ellátott főnevekhez is hozzáteszik a leg- körülményszócskát: legalá, legfölü, legéslegéslegbelső, legajja, lekcsücske, a lekszárazza. 121. Nagyon el van terjedve a kicsinyítő képzők használata :