Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)

13

rébb, hazúrú, közérű, cisztára, réggére, ódára, hajadra stb. virad, órom (r>ór); de: forró, forrás, forróz^forráz, forradalom. Vö. 60.§.

69. ZZ>Z: álam ,civitas’, álamnál ,mentum’, álomás ^állomás, kiálásig dógozik, koIegei ^ kollega, milifó, poreédán,^porcellán, szállt^szállít, válalr^vállal, válalkozik^ vállalkozik. Az abál, ócsál^ócsáll, sikál, vásál^vásáll; szakái elvonások a sikálok, vásálok; szakálam-féle alakokból. Vö. 59.§.

70. Intervokális rövidülések még a köv.: adi, adide, aci, aféktál, agpon Isten, cakompak, fatér, fijákér, gumi, hocide, 'Hofér, koméncijó, koméndál, műtér, ménpország, téteti magát, trefel, viszája, víszintes.

71. A bik(^bükk) megőrzött régiség.

Minőségi változások

72. Nyelvjárásunkban elég gyakori a msh.-zók (foghan* gok) palatalizálódása.

a) dl>gp: bugpi ,árnyékszék’, bugpli, bágpog, Banpgpi, gpug, gpugó, gpikics, gpikicsöl, gpisznpó~ gpésznpó, gpugacsba van, gpugaszol, gpugat fn., gpuggat, gpijó, gpömöszöl,hagp (hadd), purgpé, szeleburgpi, szunpgpikál, térgp, térgpel, térgpepül, uzsgpi.

b) nl>np: ez a változás szó elején, intervokális és szóvégi helyzetben is nagyon gyakori, az utóbbiak np-es hangú szuffixumos alakokból való elvonásokból keletkezhettek: pl. (káplán: káplánnpá:^>) káplánp, npől, npösténp, rám npőtötte a npelvit, npete nve! (lóhajtó szó), nvöveszt; gerebénpéz, igénpés, porcélánpedi, ménpistrál, teknpö (<tekenpö), uzsonnpa, vonpít, létánpifa, keszkenpö, vonpogó, Débrécénpi csn., Ernpö kn., gécémánvi kert, magánpos; bagonp, csalánp, dívánp, ispánp, Istvánp^Isvánp, Kálmánp, káplánp, kazánp, Mártonp, oroszlánp, porcélánp, ártánp, döbönp, Simonp.

c) Szórványos változások: gpün, gperünk, gpünni, gpüvő hét; főgpür; bornpú, bornpúddzik, pérnpe, sarnpú, varnvú; dratpva, Katpi, iskátpula, (a zanpád iskátpuláját), setpe, sutpa, tépértpű; bazsajikom, föjhő, föjhőddzik, ispitáj^ispotáj, hajma, máj tér, sajáta, tajiga, tajieska taliga); tertped; bijon^bijo.

73. A depalatalizáció is előfordul egypár szavunkban: génge, ín, ínem (íny), igénpes, ingen, hum (huny), (torómba:H>) torom, varancsagos béka.

74. Metathézis: csanál, faricskál, koréla, lékri, levórver, petlórijom, réklivál, térbetpiil, viloja, bödönv, pök (eredetibb hangállapot), lasponpa.

75. Disszimiláció van a következő szavakban: danol, da-