Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)
való oltással a virágok körül élhess, annak módját, minekelőtte a fáknak oltásárul Írjak; itt rövideden feljegyzettem. Azért ha a rósát, vagy más ágacskát szemre akarod oltani, válassz magadnak egy szép sima, ujnövés ágat, azon egy egészséges az levél között kinőtt szemet; az ki jól meglássák, napkelet felé légyen jó virág nemből; azt a szemet környül metélvén, héjastul levonjad a fájárul, hogy meg ne sértsed az szemet, avagy mesd le az ujnövést, mikor hámlik, vagy mézgál a fa. Arrul éles késecskével, mess egy szemet le mind bőröstül, kinek egy iznyi, vagy kisebb hosszasága légyen, abbul vond ki az fácskát, aki rajta maradott, hogy csak a héja légyen. Azután szép friss sima fácskát válassz, akinek a héját hasítsd meg gyöngén éles késecskével, hogy meg ne sértsed a fáját; válaszd el fogvájóval, vagy arra faragott fácskával, azt az meghasitott héját; a fájátul a közé és fa közé vond belé az lemetszett szemet, az hasítás végéig és kösd öszve az hasított héját vagy cérnával, vagy kender, avagy len szállal, akár vékony hársnak a héjával. Azután kend bé az hasadékokat, vagy viasszal, vagy oltóviasszal, vagy agyaggal, akit az eső le ne mosson; de úgy, hogy bé ne födjed a szemet, hanem helyt hagyj néki, az kinn kinőlhessen. Hogy pedig nedvesség, csak az egy béoltott szemre szolgálhasson, az fölső ágait a fának és oldalaslag is ha lészen, lemetéljed. Huszonegy nap múlván, avagy egy, vagy két hónap alatt leveheted a kötelékeket róla, avagy mikor eszedbe vészed, hogy megfoganodott, mikor tudnia illik, csírázni kezd. Az virágoknak színekben való változások, néha az helyeknek és tartományokban változásátul is megtörténik. Néha az elhagyásiul is, az mint Theophrastus írja, hogy az rósa és viola harmadesztendő múlván, ha nem bánnak vélük, halvány és sárga lészen. Bokorbab bab — ürülék Theophrastus — Theophrasztosz (i. e. 380—287) görög természettudós, Arisztotelész tanítványa és követője. Műveit (História plantarum, De causis plantarum) több mint két évezrede idézik. 55
