Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

padimentum — padló, padozat Folyóbab I. földben, hogy az eső reá ne szivárkodhas­­sék. Ha az száraz rósát meghinted rósa­­vizzel és egy fazékba tészed, ötödnapig az földbe elásva tartod, megfrissül. Legkö­zönségesebb, ha egy fazékba elegendő bort és sót töltesz, néha csak sós viz is jó, és azt rósabimbóval, aki még szinte ki nem nyílt, megrakod, jól béfödöd, s az pincébe tészed, mikor kiszeded az rósát, tedd vagy az verőfényre, vagy az kemen­céhez, vagy csak az száddal is fujhatod, hogy kinyíljék. Egyszóval az változó virágzás idejének okai ezek, ha megtartóztatják az virágo­kat, vagy bimbóknak és csiráknak lesze­désével, avagy az helynek melegségével, vagy kövérebb táplálással, vagy alkalma­tos mértékletességgel. Mert az idején való virágzásnak megtartóztatása, késő virág­zást szerez; az által ható melegség meg­nyitja az éltetésnek járását és megelőzteti az virágzást; a tápláló kövérség és mérték­letesség a késedelmes virágoknak előho­­zására elégedendő erőt ád. Azonkívül, ha ki az virágokbul égett só­nak mesterségét az virágoknak csudálatos nemzésekben akarja tudni — olvassa Joannes Baptista Ferrari Florája 4. könyvé­nek 4. részét — deákul. Nem különben, miképpen száraz sövény­ben sok ideig az virágokat tarthatni frissen — ugyanott, a 4. könyv 2. részében. így, miképpen könyveket csinálhatni az virágokbul, hogy természet szerént meg­tartsák állatjokat — ugyanaz ugyanott. §. II. Miképpen változtathatni a virágoknak színeket? CLXXII. Fláromféle szokatlan színeket találok a virágokban, úgymint feketét, zöl­det és kéket; feketét ád az égerfának a gyümölcse, az ki a fán magátul megszá-52

Next

/
Oldalképek
Tartalom