Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)
Vergilius — Vergilius, Publius Maro (i. e. 70—19) Andesben született. A római irodalom aranykorának egyik legnagyobb alakja. Az Aeneis és az eclogák mellett ismert gazdasági műve a Georgica. árnyékban és félen — árnyékban és fél árnyékban nyérnyire. Második esztendőben négy tenyérnyire, vagy egy öreg lábnyira; úgyhogy az uj földet, akiben meg semmi sem volt, fölül hagyják és a göröngyöket aláforgatják. Harmadik esztendőben még alább mennek és uj földet hánynak fölül az régit elvetvén és igy, ha minden esztendőben uj földet forgatnak föl, igen kevés, avagy semmi ganéj nem köll hozzá. Vergilius, s más gazda emberek is igen reá vigyáznak, hogy mikor szántanak avagy ásnak; ha akkor az hideg étszaki szél fuj, ne mozgassák a földet. Mert ennek az szélnek hidegsége által az földnek likacsai bérekesztetnek, azért a magok és gyökerek nem ragaszkodhatnak a földhöz és az szükséges táplálások sem lehet. Ezt pedig nemcsak a virágokban, de még más veteményekben is meg köll tartani. A virágok nemigen kévánják a gyakorta való kapálást, hanem minekelőtte elültetnék, avagy vettetnék és akik a földben maradnak, azokat fölül kikeletkor, mikor az levelek kiver, kétágú kapácskával megkapálhatni; és ha igen száraz volna a föld, azt körülöttök megingathatni, de nem télben, mert az hideg könnyebben által hatja őket. Néha az száraz földet is elvonhatni és újat hányhatni az virágok körül. §. II. Az virágos földnek ganéjozásárul CLIV. Az ásás után következik a trágyázás, vagy ganéjozás. Aki zsíros és tenyésző föld, annak nem szükség az ganéj. Ha igen száraz és igen nedves, azt ganéjjal köll megjobbitani. És igy az fölöttébb való szárazságát, vagy nedvességét, bővebb ganéjozással a középszerűt mértékletessel köll segíteni. Ehhez pedig szükséges, hogy tudja az ember megválasztani a ganéjt és megösmérni, melyik alkalmatosabb. Azt három 40
