Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

Lychnis coronaria — bársonyos ka­kukkszegfű Onobrychis — olasz baltavirág, spa­­nyolbaltacim — Hedysarum corona­­rium quartéli — negyedes edény az föld alkalmasan rajta maradjon a gyö­kerén és igy különben azokat elültetvén; hármat, s négyet is csinálhat egyből. De télben a pincébe köll vinni, néha-néha itt kinn is hagyják szerencsére. Lychnis coronaria, kit az németek Bol­dogasszony avagy Mennyei rósácskának neveznek; vörös, viola szinü, csaknem olyan, mint az konkoly virág, aki nem tel­jes; fejér is vagyon. Az teljest szinte úgy ültetik, mint az fölsőt; kikeletkor is elszag­gathatni gyökerét egymástul és úgy ültet­hetni holdtöltére. Ezt is télben kinn hagy­hatni a kertben, csak valami levéllel, vagy szalmával födjék be. Onobrychis, spanyol lóhere; szintén olyan a virágja, mint az mezei lóherének, csakhogy nagyobb annál, és az színe is vö­rös karmazsin szinü; a levelében is va­gyon hasonlatosság, csakhogy nem há­rom vagyon ezen, hanem egy ágon sok terjed kétfelől. És noha ezt is magon vetik, az ganajos ágyban, de azután mivel esz­tendőben ritkán virágzik, által köll ültetni, akár edényben, akár a quartéliben szépen ékesíti az ágyakat, mert egész nyaratsza­ka mind virágzik. Ott kinn is hagyhatni télben egy részét, főképpen ahol mele­gebb vagyon, de bátorságosabb egy részét az edénybe ültetni és télben az pincébe vinni. A magva miatt egy borzas héjacská­­ba női. Több efféle virágokat is, kiket az gana­jos ágyba ültetnek és teljeseknek köll len­­niek; az megnevezett formára vessék és ültessék. §. III. Micsoda virágokat köll ujhold után vetni és ültetni? CXXXII. Az mely virágok nem telje­sek, nem parasztok és csak az virágokért tartatnak; azokat két, három és több nap-22

Next

/
Oldalképek
Tartalom