Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Alexikepus, avagy Orvos kert
úgymint eledellel ne élj, hanem mint orvossággal, mivel későre főzheti meg a gyomor és kévéssé táplál. Néha mindazáltal jó némely étkek rossz szagoknak megjobbitásokra. Mivel amint hogy néha a salátához adunk petreselymet, méntát, majoránát, vagy valami hasonlót, hogy hidegségét mértékelje, úgy néha köményt teszünk a tökhöz és répához, hogy azoknak ártalmas voltát jobbítsa. Mely dolognak sok halat elsőben is, amelyek tengeriek, főzésekben helye van, melyeket köménnyel néha bécsinálunk; néha megtöltünk, hogy jobb izek légyen és a tengeri nehéz szagot eltemessük. De ezek inkább tartoznak a konyhára, hogy nem orvoslásra, azért többet hozzá nem adok. VI. ÁGY. Kerti ménta és annak orvos hasznai A ménta azon nevét viseli a gallusoknál is, melyet tudós görög Florentinus avagy csak arra nézve is haszontalannak mond, hogyha megsebeséttetett embernek béadod, sebét meggyógyulni nem engedi; mindazáltal a vérpökőknek hörpölésül adatik, amint Q. Serenus is bizonyítja, kinek beszédi ezek. Piros véred, hogyha melledbül fog menni, Ménta avagy retek fog néked használni. Ez palántát töködnek sokféle fájdalmának használni bizonyos dolog, ha főzelékjével alkalmatos üdőben táplálod, ismét fül fájdalmát, nyelv egyenetlenségét mézzel egyben segíti és félig elforrott musttal a szülést hamarább indítja, sóval egyben penig a kutyaharapást meggyógyítja. Ha tejbe veted, sem meg nem alszik, sem nem sűrűsödik, ha oltót tészesz belé úgyis, amint Írja Florentinus; ki azon erővel Írja, hogy ez a szülésnek ellene áll, melyre nézve kévéssé hasznos is. Mások ellenben igen egészségesnek mondják, úgyhogy ha csecs felett tartod, sem a tejét megaludni nem engedi, sem megsürüdni; s ezért tejhez s tej ételhez tudva hozzá adják, hogy annak megaluvása után, valami megfojtásnak veszedelme ne következzék. Sokan én velem elhitették, hogy megpóbálták azt, hogy a sajt sem el nem senyved, sem rothad, ha ménta vízzel, vagy főzelékkel megkened. Mely dologra nézve helyesen mondja a fűről iró poéta. Ennek vize sajtot rothadni nem enged, Füvét ha rákötöd s véle elegyíted. Főzelékjét ha bévészed, harmadnapig úgy megszabadít a kólikátul, amint mondják, hogy többé vissza nem jő; ezt Aetius Írja, bizonyítván, hogy ő ez orvossággal szabadult meg a kólikátul. A csuklást és okádást akár taknyos légyen az, akár véres, a méntaviz, pomagránát vízzel egyben megállítja, amint Demokritos az ő paraszti munkáji között feljegyzetté. Keményítő liszttel és vízzel egyben az alfél bérekedésének vagy iszonyú menésének nehézségét megorvosolja; és az asszonyok mód nélkül való tisztulását meggátolja. Ennek szaga aminthogy az elmét felébreszti, ugyazon az ételt kivántatja. Az uj méntaviz az orr nyavalyáját gyógyítja, mellyel főfájáskor is hasznosan kenheted vakszemedet. Ezen ecettel egyben a vér belső folyását megállatja, sőt maga a palántája a szeplőt, ha csak véle néha érteted is nem engedi, hogy kiüssön, melyet mások a vadméntárul értenek. El nem kell mulatni itt azt, hogy a gyomrot erősiti, s annak rothadását megjobbitja, az odaszökdöső férgeket, melyek gyomor alsó részét állják alá s felüzi. Melynek bizonysága a Salernumi Academia igy Írván a ménta felől. 176
