Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Alexikepus, avagy Orvos kert
Agrippa — Agrippa, Marcus Vipsanius (i. e. 63—12) Sztrabón kortársa, aki geográfiai pontosságban és fontosságban nem maradt el Sztrabón mögött; főleg térképei révén nagy tekintélyt szerzett magának Laenas — Laenas, Caius Popilius i. e. II. században élt, a szenátus megbízásából előbb Hellasz földjén, majd Szíriában és Egyiptomban teljesített szolgálatot. Megismerkedett az alexandriai iskola nézeteivel, amelyeket maga is hirdetett. Aetius — Aetiosz Amidenosz (i. sz. 502—575) bizánci orvos, Mezopotámia földjén született. Alexandriában tanult, onnan került Bizáncba, ahol igen nagy tekintélynek örvendett. 16 kötetes kompilációját halála után kiadták. Matthiolus — Matthiole, Pietro Andreas (1501—1577) olasz orvos és botanikus. Dioszkoridész munkájából kommentárt készített, főleg a gyógyszerekről és a vérbetegségekről írott művét használták. Orpheus — Orpheus krotoni születésű, csak néhány fragmentuma ismert, tagja volt a Homéroszt hitelesítő ún. Piszisztratosz-bizottságnak Bocatius János — Bocat(ius) János, vagyis Bock, Johann (1549—1621) német származású humanista. Budolf császár, majd Bocskai udvari költője, később Bethlen Gábor híve. Verseket és történelmi műveket írt. Hajadat ha kened, gyakran ennek vize lágy meleg napokon megfeketithette. Zsályábul bort csinálni sok dologra hasznos, melyrül a mi orvos borunk között eleget irtunk. A senyvedteknek apró golyóbisocskákat igy készít Matthiolus; végy spikinárdbul és gyömbéréül, mindenikébül két drachmányit, megaszott, megtört és szitált zsálya magot, nyolc drachmányit, borsót tizenkét drachmányit és a zsályavizzel apró golyóbicskákat csinálj; s reggel éhomra egy-egy drachmányit adj bé a betegnek, meg annyit estve; s azután adj egy kis vizet reá felül inni. Orpheus azt hagyja, hogy a vérfolyóknak adjuk a zsálya vizét innia éhomra, mézzel egyben és eképpen annak erős menését állítja vala. Némelyek étek szerszámozására és sózásra élnek ezzel a zsályával, hogy a félig elájult étel kívánást felinditsák, kiváltképpen amikor a gyomor gonosz és nyers nedvességgel rakva. Itt el nem akarom hallgatni azt, hogy a kertben ahol zsálya van, ruta is légyen, másképpen a kígyók, békák, varas békák meg fogják harapdálni, a véle élőknek nagy veszedelmekre, mivel ez körül szoktak lakni. Mely dolgot szép és emlékezetre méltó históriával irt le Bocatius János, egy ember felől, ki szeretőjével játszódván a kertben s Ínyét zsályával vakarván és törölvén, ugyanazon helyen leesett, megholt; honnat gyanuságban esett az asszony és hogy mérget adott volna néki. Midőn penig azon kertben vitetné a bíró, leszakasztván azon zsálya ágat, melylyel a megholt ember Ínyét vakarta; miképpen vakarta s hogy esett, mutatni akarván a bírónak, az asszony maga Ínyét kezdi vakarni, s ugyanazon helyen a jelen valóknak nagy álmélkodásokkal, leesett. Mely dologra nézve az okos és természeti dolgok felől nem szinte tudatlan biró, azon zsályárul kezdett gyanakodni, és ezért mindjárt kiásatta; mely midőn ásat-170