Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)
Mindazáltal ha étel közben akarsz szőlőt enni, az légyen egy néhány nappal azelőtt leszakasztatott. Mely ha még nem lehet, forró vízbe erezd bé, s azután hideg vizet reá töltvén tedd fel az asztalra; a barackrul és egyéb gyenge héjú gyümölcsökrül, ugyanezent értsed. Mivel a barackot szoktuk enni asztal előtt has megindításra, kiváltképpen a meleg és száraz májnak tisztítására, akkor nem jó lesz fügét enni, mely igen nedves. Mindazáltal ha mindenikkel akarsz élni, először áztasd meg jó borban, ha azon napon szakasztod le. Amelyeket két s három napig a verőfényben tartasz, sokkalt izesebbek és egészségesebbek. Továbbá, ha a meleg természetű ember sok fügét akar enni, annak erős husu barackot jó enni, vagy szagos kemény almát; nyárban nyersen, télben főve. A fügék között legjobbak a veres héjuak és kévéssé savanyu izüek; hasznosak penig az ifjaknak és meleg természetüeknek. Amelyeket eddig irtunk, azokra a gyümölcsökre is reá vihedd azokat, amelyek a vér melegségét és hévségét mértékelik, aminémüek az ugorkák, dinnyék; ismét amelyek a sár keserűségét és melegségét oltják, aminémüek a savanyuk és hidegek. De itt el nem kell hagyni azt, hogy ugorkát, dinnyét és barackot egyszersmind bé ne vigyél, melyeket hogyha asztalra feltésznek, keveset egyél bennek étel előtt. Ezt az ifjaknak, s egyéb meleg természetű embereknek Írom, noha a nagy hévségekben vacsora után is hasznosan bévehetni, hogy a gyomron felül való választó hártyában és test felső részeiben megnevezett hévség közben, valami hüvösitést tégyen, kiváltképpen az hol nemsokára következni fog az álom. Innét eszedbe veheted, miért jobb a barackot vacsora után enni, noha nedves és vizes gyümölcs, mivel tudniillik felső ré-Szegfű fáji szederj — fehér eperfa, Morus alba fekete termésű változata Szent Antal tüze — orbánc 147
