Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)
jer gyapjat, vagy szöszt, amint a hernyókrul ezelőtt irtuk, törzsökök körül kötözött, vagy krétával, veres miniummal, fekete gyopár füvei, azoknak szokott utait meghinted, mivel igy a palántákat az hangyák nem fogják bántani és az igy környül ruháztatott fára sem fognak felmenni. Sőt még a mézes edényt is, melyig környül vétettetett, nem bántják, bár fedője ne légyen, noha a mézet s minden édes dolgot igen szeretnek a hangyák. Palladius veres miniumot, vajat és szurkot öszveelegyit, s azzal keni meg az élő fát és palántát. Hozzá adom ezt, hogyha az élő fa, vagy palánta gyökerét ökör epéjével megkened, oda nem jőnek az hangyák, amint Írja Rases, arábiai orvosdoktor. Vadnak a görögök közül, kik az élő fa tőkéjét, sűrű folyó borostyánnal béfedik, s igy annak árnyéka alatt, élő hangyákat, mint egy kezeseket, megtartóztatják és megölik. Legtöbben viszik ezt végbe bika epéjével, faolaj seprővel és szurokkal. De visszajövök Pliniusra, ki Sabinus Tyrus kerti holmikról való munkáiban, melyeket Maecenasnak dedikált, jó orvosságot mutatott az hangyák ellen; tudniillik a tengeri sárt, avagy a hamvat, mely jó az ő lyukoknak bécsinálására, de mindenek felett napraforgó füvei öletnek meg. Némelyek a vázét is, mellyel a nyers deszkát megmostad, ellenkezőnek gondolják annak természetivel, mások a pereputy szárnyát vetik ellenében. De az hangyákról ezek elegek legyenek. A szúnyogok elüzetnek, ha megöntözöcfecet és fekete gyopárfüfőzelékkel, amint az ő paraszti munkái között feljegyzetté Democritus, ismét megnedvesitett rutával; ismét kénkőnek, köménynek, ökör ganéjnak, Arábiában termő fekete bdellium fának füstölgésével és a balhafüvel is ha megfőzöd. Plinius a meggyujtott sziriai galbanum gyantával azt Írja, hogy elűzhetni. Palladius uj faolaj Rases — Rhases, Abu Rekr Muhammed ben Zakijja el-Rhazi perzsa származású orvos. Hagdadban működött, foglalkozott sebészettel, fő műve a fertőző betegségekkel kapcsolatos. 850—930 között élt. Sabinus Tyrus — id. Plinius kortársa, neve felbukkant a História naturálisban. Kertészeti szakkönyvet írt, munkáját Maecenas is támogatta. Maecenas — Maecenas, Caius Cilnius (i. e. 74 k.— i. e. 8) befolyásos etruriai családból származott, fontos politikai személyiség volt Augustus császár uralkodása alatt. A művészetek és a tudomány felvirágzását bőséges anyagi támogatással segítette. Democritus — Démokritosz (i. e. 460—371) materialista világnézetű görög filozófus, Leukipposz (i. e. 500 k. élt filozófus) tanításait fejlesztette tovább bdellium — Ralsamodendron africanum gyantája 131
