Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

megtörött nádmézbe, tégy egy kevés kifa­csart levet hozzá, hogy a nádméz megol­vadjon. Főzd meg ismét egyszer jól, mert ha elvészed a tüztül, s meg hozzá teszed, megváltoztatja a szinét. Ha jó szirupban főzted, megént vedd ki a tüztül, tedd má­­zos fazékba, vagy más edénybe. Egy font gyümölcshöz egy font nádmézet végy; ha akarod, öt fertály nádmézet is vehetsz egy font gyümölcshöz. Mikor a szőlőt megsze­ded, két tál között is az eleven szénen meglágyíthatod, viz nélkül. Fényes liktá­­riomot is csinálhatsz belőle, ha alma héjá­­bul kifacsart levet töltesz hozzá és egy ke­vés gumit. CCCLIII. Citrombul liktáriomot egyné­­hányfélét csinálhatni, mert annak magáno­sán a héját bécsinálhatni; magánosán a fe­jér bélit akár a héjával, akár a héja nélkül; magánosán a belső leves bélit, magánosán a magvát; de ezzel nemigen élnek, hanem orvosságul a patikában. A héját némelyek mézben, avagy nádmézben áztatják, de nem mind egyformán. Mert némelyek el­sőben, friss hideg vízben jól megfőzik, hogy elvegyék a héjának keserűségét. Má­sok lúgban áztatják, hogy lágyabb és pu­hább légyen és egy részét keserűségének is elhagyja; de nem felette igen, hogy ked­ves illatjábul meg ne fosztassék. Készíts azután szirupot, tiszta és letajtékozott mézzel, főzd képes keménységre, végtére a héját is, avagy bélit, avagy amit akarsz a citrombul csinálni; főzd meg jól, alkalma­tos sűrűségre. így csinálhatsz narancs és lemonia héját is bé. Némelyek a citromot hosszattára metszik, kivészik a leves bélit, a héját is lemetszik a fejér bélirül; azt meggyukják egy árral, hideg vízben áztat­ván lágyítják meg, melybe két vagy három marok sót vetnek, amint több vagy keve­sebb a citrom és három vagy négy étsza­kán benne hagyják a citrom héját. Azután három vagy négy vízben kimossák és Havasi margitvirág fertály — negyednyi rész faolaj — a fából nyert kátrányból le­párolt olajféleség 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom