Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Szalakótapárok
sége kiváló. A szaporodási képességük is egyedülálló, hiszen biztos, ami biztos - a virágbimbókban már képes a bibe megtermékenyülni, más esetben pedig a virágzatban az egyes virágok szomszéd-és idegentermékenyülők is lehetnek. így viszont a beltenyésztődés kizárva! Kizárja még az is, hogy bizonyos pillangósok magvai hidegben, barlangban, vagy akár a bükki töbrökben nagy mutációs rátát mutatnak - így a kérdéses faj s fajok mutánsai gyakran új formákat eredményeznek. Ugyancsak nagy a nemzetségének fajgazdagsága és árvalányhaj-fajoknak a szárazságtűrő képessége. A Stipá-k a magyar tájak jellegzetes fajai, sőt indikátor növények is, példa lehet a kunhalmokat kutató Tóth Albert botanikus-ökológus megfigyelése, hogy ahol az árvalányhaj megvan, az a halom, domb ősi eredetű, geolológiai képződmény és csak másodlagosan kultikus objektum. A kőröstetétleni halom sem utóbbi eredetű, de más okból kizárólag a Büdösér menti mocsárvilág sajátosságai miatt, a felette magasodó Kálvária-domb sem emberi alkotás, bármit is állítanak a XVIII-XIX. sz.-i források... A szentmártoni-szőlősi határban, a régi ceglédi Csordajárás magasabb részein, az említett tetétleni halom, vagy a körösi erdők mozaikos nyiladékain, sőt a mikebudai és csemői határban is megvoltak az árvalányhaj as területek. Nyomatékosan szólva: megvoltak, mert főleg a körösi határban lelkiismeretlen virágkötők tízezrével szedték még néhány éve a virágzás után megjelenő „tollas” szálkájú terméseit. A kunkorgó árvalányhaj él tehát errefelé, vagyis a Sí ipa capillata. Rejtőzködő a homoki nőszirom, Iris arenaria. Ahol a napsütötte útszéleken meg tud élni, meg is él a körösi erdőkben. A virága is szinte a sárgás homokhoz hasonlatos színű, igen kicsi a termete, de nagy környezeti tűrőképessége ugyancsak szembetűnő. Hargitai Zoltán professzor az 1930-as években már felfigyelt egyedülálló változat-gazdagságára, amit jó lenne óvni, mert tömeges jelenlétük még az ültetett erdők értékét messze meghaladják természeti érték tekintetében. CKU2003. 11 (2): 11. A BARNA RÉTIHÉJA ÉS TÁRSAI Eurázsiái faj a Circus aeruginosus, Dél-Pest megyében mintegy 15-20 pár fészkel. Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb természetvédelmi bűncselekménye is hozzá fűződik. Ugyanis egy ceglédi azt gondolta, igaz a hír, a csirkéit elviszi e madár, ezért egy szép hímet lelőtt a Dohány utcában. A Büdösér-parti eset nagyon tanulságos és egyben elszomorító. Olyan helyeken fészkel ugyanis szívesen e faj, 81
