Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Szalakótapárok
Szükséges volt erre hatékonyabban felhívni a figyelmet, mert szemléletváltozás nélkül nem lehet eredményes és sikeres a jövőbeni természetvédelem. Csodáljuk, figyeljük és fotózzuk a természetet, azt a néhány négyzetcentimétemyi színes pompát, de hagyjuk meg őket, mert az unokáink is szeretnének parányi csodákat látni a Kárpát-medencében és persze, Cegléd környékén! CKU 1998. 6(2): 9. FOGLYOK, FÜRJEK, UGARTYÚK Az eurázsiai sztyeppéken (ma mezőgazdaságilag művelt területen) őshonos a fogoly (Perdix perdix), számtalan tényező miatt az állománya tragikusan lecsökkent az elmúlt évtizedekben. A peszticidek, a gépesítés, a nagyüzemi táblák kialakítása részben az életterüket, részben a reprodukciós lehetőségeiket korlátozták. Teljes mértékben monogám, párválasztása egy életre szól, de társat mindig egy távolabbi populációból választ. Ha véletlenül a munkagép elvágja a kotló nőstényt, nem biztos, hogy az özvegy kakas újból talál megfelelő, nászképes tyúkot. A fészkelő helye árokpart, út menti szegély, kaszálók és legelők kedvező részei. Egyéves korban válnak ivaréretté. Április végén van a nászuk, 8-20 tojást raknak a fészekbe, egy napnyi eltéréssel, így szinte egyszerre kelnek ki a kiscsibék. A tojó kotlik, élete kockáztatásával is védi a fészekaljat a tojásokkal vagy a csibékkel. A fiatalok anyjukkal maradnak addig, amíg ivaréretté nem válnak. Egy család egy csapatot, vagyis a fészekaljat jelent. A túlélésnek egy érdekes és sikeres módszerét képviseli. Gyommagvakat, apró szemes terményeket, de zöld növényeket is fogyasztanak, kárt esetlegesen a csírás magnak csipkedése jelenthet. Újabban nő az állományuk, átalakult a mezőgazdaságunk, szerencsésen változik a növényvédelmünk gyakorlata. 1930-ban még egy milliónál több fogoly élt hazánkban, de 1979 után már az állománya 100 ezer alá esett vissza. Állandó faj, nem védett, de mégsem volt vadászható. A vadászok többnyire megértik ennek fontosságát. A szaporító telepek is újabban már nevelnek fogoly jércéket, ezek akklimatizációjával azonban gond van. A fürj (Coturnix coturnix) élőhelye a fogolyéval nagyjából megegyezik. A mezőgazdasági területekre jobban betelepült, mint a fogoly. Májusban és július 2. felében van a násza, de kedvezőtlen időjárási körülmények között a júliusi fészekalj gyakran elenyészik, megsemmisül; ilyenkor azonban a furjek még egyszer próbálkoznak a költéssel augusztus-szeptemberben... A talaj felszínén kapart vagy mélyedékében fűszálakkal bélelt fészekbe 9-13 tojást rak; csak a tojó kotlik, ami 18 napig tart. A csibék nevelése, felügyelete, va77
