Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)

Turjánok titkai (mocsári teknős, vízisikló)

hangyafaj fordul elő. Ezek is épp elég kellemetlenséget tudnak okozni a lakásban, vagy a kertben, ahol egyes mediterrán invázív fajok - kedvükre - hozzák be kedvenc tápnövényük magvait (fonák here, Trifolium resupinatum), dupla keserűségünkre. .. Közben a (főleg a homokon) gyeppel kínlódó emberek passzióját elrontják, mert a fííféléknek még a torzsáját sem hagyják meg. Eszerint is tényleg kitapintható, változóban van a világ körülöttünk, pedig e fajok pionírjai csak a harmadkorban (eocén) jelentek meg, s mint látható, nagy karriert futottak be.

Szerencsére azért még a mediterrán maggyűjtő hangyák (Messor arenarius) nem fordulnak elő nálunk, mert abban az esetben bizonyosan a Ptk. szövegét is módosítani kellene, mint ahogy a mózesi törvények rendelkeztek a más földjére hangyák által áthurcolt gabonaszemekről és talajban 8-10 kg-ot is befogadó hombárok tartalmáról. E bosszantó tréfát is e lények okozzák...

A hangyák magasan szocializált lények, a királynő 20-60-szorosa lehet a dolgozók méretének, 15-20 évig élhetnek, a dolgozók csupán 3 évig. A királynő nemcsak életmódja és mérete, hanem kettős szeme (összetett és pontszeme egyaránt van) miatt is különbözik a többi hangyáétól. A csápjukon szaglókészülék és nedvességérzékelő található, a fejlődésük fokozatos és a környezeti károsításra kevéssé érzékenyek.

Egyetlen bolyban 200 ezertől 2 millió egyedig élhetnek, a korhadékon hasznosan dolgozó hangyák száma mindig kisebb, mint maga a közösségé. A szürke rabszolgahangya (Formica cinerea) kis lyukat készít a talajba, s a nőstény abba rakja petéit, s ha kell az üregből (saját) lárvát fogyaszthat, ínséges időkben. A vörös rablóhangya (Formica sanquinea), vagy az erdei vöröshangya (Formica polyctena) életét nagyon sokan vizsgálták.

Olyan érdekes mikroviláguk van, hogy számos írót, költőt megihlettek. Az erdei vöröshangya gyakorisága és jelentősége miatt különösen érdekes, egyetlen kolóniában akár 200 ezer tölgyfa-szövőlepke hernyójának maradványai is felhalmozódhatnak. Szintén erős a rágószervük, ki enyhébb, ki erősebb mérget tud kiadni a méregzacskójukból. A trópusi „kertészhangyák” (Camponotus femoratus) (levélen tenyésztik egy gombafaj micéliumát, azzal táplálkoznak). A termeszek világa Maeterlinckből is csodálatot váltott ki, de a félelmetes húsevő hangyák a félelmet ébresztik az emberekben. De mennyire jól alkalmazkodtak a hangyák környezetükhöz?

A Formica rufa, azaz erdei vöröshangya és a F polyctena (fatönkön él), alig különböztethetők meg, a kolónia építés különbözősége viszont jó szempont az elkülönítéshez. Az ún. hangyatojás valójában báb, amit szívesen etetnek teknősökkel és halakkal is az akváriumban. A vöröshangyák is nagyon fontos feladatot látnak el, a felesleges szerves anyagokat segítik elbontani, vagyis az erdők pótolhatatlan takarító napszámosai. Az erdei kulturált magatartáshoz az is tartozik, hogy a Cegléd környéki erdőkben a kirándulók ne dúlják szét a bolyokat. Számuk egyébként megközelíti a félszázat a Cegléd környéki erdőkben.

70