Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Turjánok titkai (mocsári teknős, vízisikló)
rány egyik távolabbi rokona a kis holdruta (Botrychium lunaria), Kiskunhalas és Jánoshalma közelében a különös erdőben tenyészik még... félő azonban, hogy a privatizált erdő kivágásával mintegy 80-100 milliós érték pusztul el - lelkes gazdák tudatlansága folytán... Jó lenne nem ilyen szomorú hírekkel szolgálni, inkább, mint ahogy annak idején Csorvás mellett a vasúti sínt áthelyezték, hogy a erdélyi hérics (Adonis x hybrida) megmaradhasson: sikertörténet. De régen volt... CKU 2001. 9 (27): 13. GYÍKOK, BÉKÁK, SIKLÓK - AZ ERDŐBEN Nemrégiben a Magyar Biológiai Társaság Pedagógus Csoportja kérte mutassam be nekik a körösi erdők szépségeit, növény-és állatvilágát. Azon a május végi napon, amint első pihenőnkre megálltunk, egy csilcsap füzike kezdett röpködni körülöttünk és mellettünk. Hamarosan kiderült, hogy a fészke épp a lábunk mellett volt a fűben. Figyelmetlenségünk oka az volt, hogy a termetes fák törzsén egy másik csodára is figyeltünk. Az óriás zöld gyík (Lacerta trillineatá) nászidőszakának lettünk szemtanúi... A séta során legalább 200 hímet s ugyanennyi nőstényt vehettünk szemügyre, amint hasonló koreográfia szerint, az ellenségesen fogadott Homo sapiens egyedek közeledtére, a hím beleharapott a nősténybe, féltve társát - maga előtt űzte a fatörzsek magasabb részeire. A bátor „lovagok” maradtak hozzánk közelebb, ezek a hím példányok égszínkék torkúak, de csak ekkor és a hátuk pedig hihetetlen ragyogású zöld volt. A hasuk világos árnyalatú, de közelebbről meg nem határozható színű lehetett. A nászt követően az erdei avarban a gazdag talajt elkerülve, a napsütéses nyiladékokban rakják le tojásokat, egy-egy nőstény átlagosan 10-15 db-ot. A parányi gyíkok két hónap múltán bújnak elő. A nőstény szakértelme nemcsak a párzás technikájához szükséges, hanem az sem mindegy, mennyire megfelelő helyet talál a tojások számára. Nedves, nyirkos és hűvös helyen ugyanis a megtermékenyített peték megpenészednek s elpusztulnak. A legnagyobb veszély egy siklófaj részéről leselkedik a kicsikre, ivarérett egyedekre egyaránt. Ez a rézsikló (Coronella austriaca). A gyöngyvirágos tölgyesekben, a sűrű aljnövényzetű (atípusos) erdőkben és a Tázerdő ligetes részein szép számmal élnek erdei békák (Rana dalmatica). Egész életük az erdőkhöz, azok vizenyős részeihez, esetleg tavacskáinak közelségéhez kötődik. A sűrű aljnövényzetben is igen ügyesen mozognak. A déli alfaj lábai hihetetlen izmosak és rugalmasak, mert a kicsiny állatok is 3-4 m-es ugrásokra képesek. Ennek ellenére 68
