Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Turjánok titkai (mocsári teknős, vízisikló)
nekül a vízbe. - Szükség van rájuk, és azért is védendők, mert a múlt vízivilág és természeti tájaink élő emlékei s igen hasznosak. CKU 1998. 6 (4): 9. GYAPJÚSÁS ZÖLDHALOMBAN A Duna-Tisza köze látszólag szigetszerűen elkülönülő turjánosainak füzérei mára valóban csak látszólagos kapcsolatban maradtak a szomszédos területekkel. Egyesek a betöltés, mások a hulladéklerakó hely őrült ötlete miatt, vagy megváltozott a térszín a futóhomok mozgása következtében, esetleg egyszerűen eltűnt a talajvíz. Lényegében mindegyik ok jelentősége mérlegelendő, illetve okolható a csodálatos tuijárvidék visszaszorulásáért. Zöldhalom. Földrajzi név, a homokdombok mélyedékében összeszorult víz, s benne és rajta létrejött dús vegetáció a dombok irányában is „kimerészkedik”. Évtízezredekkel ezelőtt megindult a tőzegképződés, amit a szénülés első állomásának ismerünk. A zöldhalmi lápos tőzege azonban sosem lehet (már) szén, mert nagyrészt az évszázadok során kibányászták, s a geológiai viszonyok sem alkalmasak. Az utóbbi évtizedekbeli rossz gyakorlat miatt, a lápföldet a tárnákba visszatúrták, így a mocsarasodás következett be, ami ha a tőzegnek nem is, de a gyapjúsásnak nagyon kedves. A széleslevelű gyapjúsás, Eriophorum latifolium szeptemberben érleli meg termését. Messze még az első hószállingózás, de a kicsinyke víztükör felett repülő nagyszámú hófehér szőrképlet, amely segíti a magvak szétszóródását, részben a hóhullást, részben az aratásra váró gyapottáblához hasonlítható. (Persze, nem ahhoz, amilyen Kecskéscsárdán, Tószegen, vagy Csongrádon ringott 1951-1953- ban...) Szerencsére ma már egészségügyi célból sem gyűjtik a gyapjúsás termését, nem is lenne tanácsos, hiszen védett növény. Még ritkább a keskenylevelű (Carex stenophyllá) és a sárgás sás (C. michelii), ezek csak a Mátra vidékén (utóbbi Nagykőrösön) fordulnak elő, valamint a nyírségi tőzegesek világában (Csaroda, Nyíres, Bátorliget). Nem az egyedüli növényritkaság errefelé a gyapjúsás, hiszen elég csak a vizet türelmesen kémlelni, egy idő után egy-egy lápi póc cikázhat a vízben, a Kis- Gerje egyes részein és Tószeg előtt a Gerje-Perjében pedig feltűnően nagyszámú vízisikló él. Az orchideákról akár külön is lehetne szólni, mivel a mocsári és pompás kosbor színváltozatbeli változatossága olyan nagy, hogy annak számbavétele több éves kutatómunkát igényelne. A vitézvirág (Anacamptispyramidalis), a vitéz 60
