Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Baglyok Cegléden
BAGLYOK CEGLEDEN A baglyok kiáltozása miatt babonás félelem övezi őket, ennek következtében nagyon irtották és a táplálék fajaikban halmozódó mérgek miatt is állományuk nagyon lecsökkent. A macskabagoly (Strix alucó) két fészeknyi és évente a szaporulatának megfelelő számú egyede él a város külső részein, ahol szerencsére nem olyan gondos a városi kertészek munkája; így maradnak fészkelésre alkalmas odvas fák - szerencsére... A hím január végén csendesedik el, mivel a nász és a kotlás miatt más ragadozóknak a figyelmét felkeltenék. A baglyok mind a messzire hangzó, mind a gyengébb erősségű hangadása jeladó, a revírt meghatározó s egyben riasztó jelzés az idegen egyedeknek. Fészket nem épít, csak kibéleli a „talált” odút, amit alkalmasnak talált fészeknek. 3-5 tojást rak, s kb. 4 hét után kelnek ki a fiókák, s az időjárás szabja meg, hogy mikor és mennyi időre maradhatnak egyedül. A fiókák 5 hét után kezdenek repülni, a még a fészekben megmaradt kis baglyok ekkor tanulják meg (pótlólag) a vadászást, s ilyenkor már sok rágcsálót és énekes madarat is e ejthetnek. Állandó faj hazánkban. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) erdőkben és a Gerje menti ligetek fáin költ, de szintén nem épít fészket, inkább elhagyott vetési varjú, szarka és más fészket foglal el. A nászt megelőző hónapokban sokszor behúzódik lakott helyekre, mint ahogy teszik újabban Cegléden is. De a kuvik is hasonlóam viselkedik. A téli hidegben, január-februárban a rágcsálók kijönnek rejtekhelyükről, s a mozgó egerek, vagy a szemetes konténerek környezete élelemszerzésre is alkalmas környezetet, és aktivitást kelt a madaraknál. Márciusban a nászt követően 4-5 tojást rak, az inváziószerű látogatások - mint 1998 telén is - arra utal, hogy a pocok gradáció, sőt a hörcsög tömeges elszaporodása volt aktivizáló tényező. Ilyenkor 18-20 fészek helyett pl. 30-35 fészekaljnyi erdei fülesbagoly is felnőhet. A tojó 4 hétig ül a fészkén, a hím eteti, s a fiókák kelése után is rendszeresen hordja a zsákmányt, a táplálékot a családnak. A fehérpelyhes fiókák gyakran magukra maradnak azért, de a vörös vércse, a héja vagy a karvaly nehezen is fedezheti fel őket, mert kitűnően rejtőzködnek a fészekkel együtt a fákon. A dúvadírtás, a vegyszerezett tojástelepítés és a fészek kilövések (varjú, szarka) jelenthetnek veszélyt rájuk; az emberre teljesen veszélytelen, azaz nem bajhozó madarak. Ennek megfelelőem Cegléden is szeretik őket, mozgásukat pedig figyelemmel kísérik, főleg télen. A kuvik (Athene noctud) mint neve jelzi, a görög istennő, a mai görög főváros védőszentjének szent madara, egyben a bölcsesség szimbóluma A többi bagolyfajhoz hasonlóan, egyszer költ, inkább a romos épületek, tanyák padlásterét választják fészkelőhelyül. Csak áprilisban kotlik el a kuvik, a leghangosabb bagolyfaj: ezért régen kegyetlenül irtották. (Sajnos, a rossz országos népesedési adatokról nem tehetnek e madarak...) 39
