Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Városlakó denevérek
valójában az egyedei téli vendégnek számítanak, ugyanis csak az északi és nyugati részeken élnek s költenek rendszeresen. CKU 1999. 7 (3): 9. és 7 (5): 9. ISMERETLEN ISMERŐSÖK: VÁLTOTT ÉLETMÓDÚAK Részben a városban, részben annak a szegélyi részein és a mezőgazdaságilag művelt területeken találkozhatunk e fajokkal. Az örvös galamb (Columba palumbus) erdőlakó, de a telepített nyárasokat övező cserjésekben is szeret fészkelni. Tanyás településű részeken a kóbor macskák gyakran kifosztják fészkeiket. Utóbbi időben megfigyeltük, egyre több példány marad nálunk, vagyis nem húzódnak le a mediterrán vidékekre, mert már itt telelnek. Ilyen téli felbukkanásukról akkor szereztünk adatokat, amikor olasz vadászok tizedelték meg a balkáni gerle és házigalamb állományokat, köztük azonban januárban örvös galambok is voltak. Násza után a tojó 2 tojáson kotlik, s valamivel több, mint 2 hét múltán törik fel a tojást a fiókák, kb. 4 hétig maradnak a fészekben. De a gyenge röpképességük miatt, kezdetben sok közülük elpusztul, zsákmánnyá válik. A gazdag táplálék kínálat és a kedvező környezet, esetleg a gyors nevelés alatt újabb nászt eredményez, akkor azonban a hím is besegít a fészekülésben. Nem válogat a táplálékban, fenyőtoboz magvaktól, tölgymakkig, gabonaszemektől gyommagvakig mindent fogyaszt, de megeszi a földigilisztát és a meztelen csigát is. A vegyszerezett mezőgazdasági területek közelségét viszonylag jól tűri, így a jelentős vadászata ellenére állománya kissé növekszik az elmúlt évtizedben. A balkáni gerle (Streptopelia decaoctó) csak a 30-as években jelent meg hazánkban, adatközlőim szerint a 40-es évek második felében telepedtek meg a város területén. Kezdetben elszórtan fészkeltek fákon, de újabban már a folyton zárt ablakok párkányára is hajlandók fészket építeni. Mivel sokáig a magpocsékolás a városban olyan mérvű volt a malmok, tápkeverők környékén s a szállítások során az út mentén, hogy a balkáni gerlék ezrei húzódtak Ceglédre, tenni kellett valamit... A 70-es években - megfelelő ragadozók híján - olyan tömegessé vált a jelenlétük a Rákóczi úti ostorfákon, a Szabadság-téren és a Vasútállomás környékén, hogy a fák alatti közlekedés egy bombamerénylettel ért fel. A balkáni gerlék és a varjak fészkelő helyeikkel együtt való gyérítése természetvédelmi szempontból is indokolt volt, amit azután nagy körültekintéssel és rendőri biztosítással a ceglédi vadászok végeztek el. Az állományuk normalizálódott a Cegléden, s a város széli 34
