Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)

Városlakó denevérek

VÁROSLAKÓ DENEVÉREK Padlások, pincék, istállók, templomtornyok, elhagyott épületek zugai a dene­vérek leggyakoribb élő- és pihenőhelyei. Éjjeli ragadozók, s mert vannak vérszívó és trópusi fajok is, elképesztően babonás történetek, rémségek keringenek róluk. Ami más, tehát hazánkban nem honos fajokkal megtörténhet a trópusokon, az er­refelé elképzelhetetlen hasonló helyzet. De a horrorfilmek ebben is „segítenek”, mint a pókfóbiában is. A denevérek emlősállatok s a mellső végtagjuk és a testük között bőrszámy képződmény van, ezáltal repülni tudnak. A két kicsiny, hátsó lábuk erős, nagyon jól tudnak vele kapaszkodni. Legtöbbször fejjel lefelé függeszkednek, ennek a ma­gyarázata bizonytalan, talán azzal van összefüggésben, hogy a saját teste keltette hanghullámok a hallását nem zavarják meg: vagyis emiatt tisztábban hallanak... Megfigyelték, hogyha a denevérek fülét bedugják, zavaros a mozgásuk és tájéko­zódásuk zavarttá válik. Szemük kicsi, csak körvonalakat láthatnak, ezáltal igazi funkciója a látásban nincs is; a fül és az orr lépnek elő elsődleges érzékszervé. Ultrahangot képesek ki­bocsátani, s mint a lokátor, a visszavert hullámokat értelmezik az állatok, s aszerint cselekednek. - A denevér téli álmot alszik, a kiegyenlített hőmérsékletű terekben jól kihúzza a kritikus, azaz szinte rovarmentes heteket. Összegömbölyödött test­formát vesz fel, így csökkentve leginkább a felesleges hőleadást. A kiválasztott és megszokott szálláshelyükön akár aktív, akár inaktív időszakban is vannak, a hőmérséklet nem süllyedhet nulla fok alá. Tavasszal szinte varázsütésre felbolydul az élet a denevér-kolóniában, a der­medt rovarok „aktivitási üzenetét” a hőmérséklet emelkedése közvetíti. Amúgy a denevérek akár 150 km-t is repülhetnek naponta, ilyen dolgos és hasznot nyújtó életük 10-12 évet jelent számukra. Második évben válnak ivaréretté, a vemhesség tartama 55-25 nap között változik, egy pár 1-2 utódot hoz a világra. Szinte mind­egyik faj az elléskor sem veszi fel az egyenes testhelyzetet. A kis denevér nemcsak megszületik, hanem belekapaszkodva anyja szőrébe s bőrébe, a menhelynek szá­mító csecsbimbókhoz kúszik. A folyton éhes újszülött, a 4 bimbó közül válogathat; ha kifáradt, a tartalékbimbón kapaszkodva pihen. Rendkívül tápláló a denevér teje, ezért a csöppség általában igen gyorsan fejlődik. Amikor 6-7 hetesek, önállóságra képesek. Hihetetlen jól tájékozódnak, a hatalmas kolóniákban, az anya visszatérve a vadászatról, megtalálja csemetéjét. A fiatal állatok 15 hónapos korban válnak ivaréretté. A denevérek különleges világát az is illusztrálja, hogy a vemhes és fias nőstényeket a közösség egy védett szektorba különíti el, s őket pár tucat hím fel­ügyeli. A denevérfajoknak 32-38 foguk van, teljes mértékben a táplálkozási mód­juknak, táplálék típusoknak megfelelően. Cegléden az egyes fajok populációi a 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom