Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Túzokvártán
Szamosz szigetén a Héra-szentély szent madara volt. A Kr.e. 5. században Athénban már pénzért mutogatták. Később, a Kr.e. 2. században Rómában is meghonosították. Babilón körzetében évekkel ezelőtt láttam több ábrázolást róla és pávás kerteket is, illetve Antakyában nagyobb tenyésztő telepet működtettek a törökök. Nálunk ma a díszmadártenyésztők és főleg tanyás gazdák foglalkoznak vele. A számuk kb. 20-30 ezerre tehető az országban. Mátyás király idején nemcsak az ország mérete, hanem a tartás divatja miatt is, sokkal több pávát számoltak, mint manapság. Ma meg politikai szimbóluma is nyakunkba szakad. A páva-pár elveszett, de ha netán újabb „menekültek” érkeznek hozzánk, a sűrű ugyanúgy búvóhelyet kínál, mint az autós szerelemtolvajoknak a sűrű, bokros terület... CKU 14 (28): 4. 102
