Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
III. fejezet: Cegléd környéki védett területek
politikai változások a jogi eljárás befejezését akadályozták. Annyit mégis már elértünk, hogy a kérdéses tövekről virágot már nem gyűjtenek. A Kis-Gerje és partmenti sávja 1990 óta vízvédelmi terület, a védettséget elsősorban azzal érdemelte ki, hogy egyrészt a Tözegesből eredő és átfolyó víztömeg mindenféle káros szennyezékektől mentes, másrészt több sajátos talajtani (homokdűnék átvágása, a patak egy mederszakasza kanyonszerűen tör utat a homokhalomban) és természeti értékek zavartalanságát biztosítják. A halfajok közül a lápi póc (Umbra Krameri), a réti (Misgumus fossilis) és vágó csík (Cobitis taenia), továbbá a Tőzeges szomszédságában tavikagyló (Anodonta sp.), több csigafaj és patakmenti madárfajok érdemelnek említést; erről már bővebben a Gerje-patak természetrajzában már írtunk. A növényfajok közül a sárga nőszirom, réti füzény, több sás-faj, mocsári gólyahír, hínáros víziboglárka, magyar és útszéli imola, különféle boglárka-fajok, martilapu, nyúlparéj, borsfűpereszlény, buglyos szegfű, borzas füzike, sédkender, több galaj-féle, békaliliom, borzas repkény, komlós lucerna, vízi peszérce, széleslevelű békakorsó, vidrakeserűfű, vízimenta, orvosi macskagyökér, fekete nadálytő, mocsári tisztesfű, deres szittyó, ágas békabuzogány, virágkáka, mocsári nefelejcs, békalencse, vízi harmatkása, útszéli turbolya, közönséges cickafark, serevény és fehér fűz, végül a festő zsoltina a legjellemzőbb. A zöldhalmi Tőzeges és a nagykőrösi Gógánydülö növényföldrajzi értelemben nagyon hasonlítanak (vö. 60. ábrával), mégis a kötet keretei nem engedik meg, hogy a jellemző sajátságokat elemezzük, csak a Zöldhalomban talált természeti értékek számbavételét végezhetjük el. A tőzegvagyon mennyisége megközelítőleg 20 ezer tonnára becsülhető. A korábbi szakszerűtlen kitermelés (évi 1500-2000 t) miatt és az éjjeli rablóbányászat következtében a védett növény- és állatfajok is megszenvedik a kedvezőtlen változásokat. Néhány értékes és jellemző faj alkalmas a terület jellemzésére, különösen a buglyos szegfű, nagyszámú mocsári kosbor, széleslevelü gyapjúsás (Eriophorum latifolium) jelentékeny populációja, néhány tő vitézvirág és a kornis tárnics egy megmaradt részének említésével. A lápi póc és a Kis-Gerjében élő réti (s vágó) csík mellett egyes madárfajok fészkeléséhez háborítaüan helyet kínálnak a bokorfüzesek. A fontosabb növényfajok a következők (az állatfajok számbavétele jelenleg is folyik): apró here, Trifolium dubi um ágas békabuzogány, Spargium erectum árvarozsnok, Bromus inaermis 90
