Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

III. fejezet: Cegléd környéki védett területek

politikai változások a jogi eljárás befejezését akadályozták. Annyit mégis már elértünk, hogy a kérdéses tövekről virágot már nem gyűjtenek. A Kis-Gerje és partmenti sávja 1990 óta vízvédelmi terület, a védettséget elsősorban azzal érdemelte ki, hogy egyrészt a Tözegesből eredő és átfolyó víztömeg mindenféle káros szennyezékektől mentes, másrészt több sajátos ta­lajtani (homokdűnék átvágása, a patak egy mederszakasza kanyonszerűen tör utat a homokhalomban) és természeti értékek zavartalanságát biztosítják. A halfajok közül a lápi póc (Umbra Krameri), a réti (Misgumus fossi­­lis) és vágó csík (Cobitis taenia), továbbá a Tőzeges szomszédságában ta­vikagyló (Anodonta sp.), több csigafaj és patakmenti madárfajok érdemel­nek említést; erről már bővebben a Gerje-patak természetrajzában már ír­tunk. A növényfajok közül a sárga nőszirom, réti füzény, több sás-faj, mo­csári gólyahír, hínáros víziboglárka, magyar és útszéli imola, különféle boglárka-fajok, martilapu, nyúlparéj, borsfűpereszlény, buglyos szegfű, borzas füzike, sédkender, több galaj-féle, békaliliom, borzas repkény, komlós lucerna, vízi peszérce, széleslevelű békakorsó, vidrakeserűfű, ví­zimenta, orvosi macskagyökér, fekete nadálytő, mocsári tisztesfű, deres szittyó, ágas békabuzogány, virágkáka, mocsári nefelejcs, békalencse, vízi harmatkása, útszéli turbolya, közönséges cickafark, serevény és fehér fűz, végül a festő zsoltina a legjellemzőbb. A zöldhalmi Tőzeges és a nagykőrösi Gógánydülö növényföldrajzi ér­telemben nagyon hasonlítanak (vö. 60. ábrával), mégis a kötet keretei nem engedik meg, hogy a jellemző sajátságokat elemezzük, csak a Zöldhalom­ban talált természeti értékek számbavételét végezhetjük el. A tőzegvagyon mennyisége megközelítőleg 20 ezer tonnára becsülhető. A korábbi szak­szerűtlen kitermelés (évi 1500-2000 t) miatt és az éjjeli rablóbányászat következtében a védett növény- és állatfajok is megszenvedik a kedvezőt­len változásokat. Néhány értékes és jellemző faj alkalmas a terület jellem­zésére, különösen a buglyos szegfű, nagyszámú mocsári kosbor, szélesle­­velü gyapjúsás (Eriophorum latifolium) jelentékeny populációja, néhány tő vitézvirág és a kornis tárnics egy megmaradt részének említésével. A lápi póc és a Kis-Gerjében élő réti (s vágó) csík mellett egyes madárfajok fészkeléséhez háborítaüan helyet kínálnak a bokorfüzesek. A fontosabb növényfajok a következők (az állatfajok számba­vétele jelenleg is folyik): apró here, Trifolium dubi um ágas békabuzogány, Spargium erectum árvarozsnok, Bromus inaermis 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom