Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
II. fejezet: Védett fák Cegléden és Délkelet-Pest megyében
gyesek. Az 1368 szeptemberi határjárás a város DK-i részén ikres tölgyet említ, amelyet Nyársapáthy László azért vágat ki, hogy a nevezetes fa többé határvitákat ne okozzon. A viharok sem kímélték az idős fákat, szinte nem múlik el úgy egy idény, hogy ne lenne „balesete” az öreg fáknak (41. ábrával). A Farkasakasztó körtvély létét Ruttkai Mihály földmérő egy 1750. évi térképen is feltűntette, amit különben ma is csodálhatnánk a Ceglédbercel feletti dombokon. Besnyöben ugyancsak igen idős vadkörtefákat említenek a régi iratok, ugyanitt a Nyilaspusztán pedig nagy számban fordultak elő szilfák is. A részben önkormányzati, részben erdőgazdasági kezelésben levő erdőségek nevezetes maradványrészeit s tanúfáit a következő fejezetben ismertetjük, de a történeti dokumentumok bemutatása már szétfeszítené a kötet alapvető kereteit. Röviden célszerű utalni a nagy vihart kavart rendezési vagy éppen fakivágási munkákra is, itt Cegléden; igaz, azóta beigazolódott, hogy a Szabadság-téren önnyomorító sűrűségben álltak a fák, a nyárfák városszerte elérték a vágásérettséget (s nem is tekinthetők azok városfásításra alkalmas fajnak), vagy a négysávos utat a Széchenyi úton csak úgy lehetett vezetni, esetleg több fát meghagyni a városi fürdő kertjében. Mindenféle döntés bírálható, a visszafordíthatatlansága miatt - a fák kivágása a legsúlyosabb. Ezért is, hogy a jól megválasztott helyre, megfelelő fajjal és kezelésmóddal ellátott fák potenciálisan védett fák is lehetnek. A Törteli úton büszkén álló három nyárfa a Nyilasban ugyancsak védelmet kíván, még a szájhagyomány érdekes névlegendát is kapcsol hozzá. Valamikor egy vajúdó asszony elindult gyalog a bábaasszonyhoz, de a szülést már csak maga segíthette. Nyárfavesszőket tört le, amelyeket a földbe szúrt, s abba kapaszkodva, azt szorítva igyekezett segíteni a kisbaba világrajöttét. Azon a furcsa útszéli szülést látott tavaszon a duványok megeredtek, hatalmas fává nőttek. A legalább 70 éves fák azóta névadók is lettek, a mellette levő kisvendéglő ezt a nevet viseli. A három nyárfa viszont védettséget kívánna. Érdekes viszont, hogy ezekért a fákért csak a Nyilas tájékán lakó tanyai emberek emeltek szót. Néha különös élményekkel járhat a gyakorlati természetvédelem... 76
