Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt (Lászlóffy, 1982) 8. ábra 1 = állandóan vagy az év legnagyobb részében vízzel borított területek 2 = az árvizek alkamával hosszabb-rövidebb ideig vízzel borított területek Petrik-sarok, Farmos, Gógánydülő) keletkeztek. Geológiai érdekesség a gyepvasérc, a jelenkorban, pontosabban az óholocénban keletkezett, s a történelmi időkben különböző népcsoportok jelentős mértékben kiélték, pl. a zöldhalmi Tőzeges vaskincsét is. Ma már csak a somogyszobi előfor­dulás számottevő (Juhász, 1983). Forrásokban, tavakban, kisebb vízfolyásokban könnyű, porózus édesví­zi mészkő (tavertino, mésztufa) keletkezik. A kiválás főleg növényi részek körül történik, mert ezek a széndioxidot felhasználva kalciumkarbonát ki­válását segítik elő. A diageneziskor a mészkő kakit alakjában kris­tályosodik ki, a lerakódás után közvetlenül megindulhat az oldószer hatá­sára. A kis szemek, zárványok oldódnak, s a nagyobb szemek a túltelített környezetben tovább gyarapodnak. A víz és a széndioxid eltávoztával, sőt, annak kipréselődésével, daráskős-rétegek fejlődnek ki. Ásványos oldatok túlsúlya esetében vasas vagy meszes lápok keletkez­nek, következésképp vasas vagy meszes üledékek is kicsapódnak. Érde­kességként megemlíthető, hogy szabad víztükör híján épp a kapilláris 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom