Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt (Lászlóffy, 1982)

8. ábra

1 = állandóan vagy az év legnagyobb részében vízzel borított területek

2 = az árvizek alkamával hosszabb-rövidebb ideig vízzel borított területek

Petrik-sarok, Farmos, Gógánydülő) keletkeztek. Geológiai érdekesség a gyepvasérc, a jelenkorban, pontosabban az óholocénban keletkezett, s a történelmi időkben különböző népcsoportok jelentős mértékben kiélték, pl. a zöldhalmi Tőzeges vaskincsét is. Ma már csak a somogyszobi előfordulás számottevő (Juhász, 1983).

Forrásokban, tavakban, kisebb vízfolyásokban könnyű, porózus édesvízi mészkő (tavertino, mésztufa) keletkezik. A kiválás főleg növényi részek körül történik, mert ezek a széndioxidot felhasználva kalciumkarbonát kiválását segítik elő. A diageneziskor a mészkő kakit alakjában kristályosodik ki, a lerakódás után közvetlenül megindulhat az oldószer hatására. A kis szemek, zárványok oldódnak, s a nagyobb szemek a túltelített környezetben tovább gyarapodnak. A víz és a széndioxid eltávoztával, sőt, annak kipréselődésével, daráskős-rétegek fejlődnek ki.

Ásványos oldatok túlsúlya esetében vasas vagy meszes lápok keletkeznek, következésképp vasas vagy meszes üledékek is kicsapódnak. Érdekességként megemlíthető, hogy szabad víztükör híján épp a kapilláris

20