Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

IV. fejezet: Természetvédelmi értékek és területek Délkelet-Pest megyében

20. táblázol

A homokbuckái társulások fajainak összefoglaló táblázata (Hargitai, 1940)

Társulások jelzése

Faj neve

A

B

C

D

E

F

G

deres fényperje--1

1

2-ezüstperje-4

3---4

fehér nyárfa

1

1--fehér tippan-1

-3

kék perje----3

-kocsányos tölgy

3-2

---magyar csenkesz

1--1

1

2-nádtippan

2

1----1

serevény fűz-2

-3

2

1

2

szürke káka

2

3-2

-1

3- Festuceto-Coryneforetum (H 42 %, Th 27 %, G 9 %, Ch 9 %, Ph 3 %): A

Nagyerdő és Csókáserdő homokbuckáinak nagy részén az ezüstperje társulása alakult ki. Jellemzője, hogy teljes záródás nem jön létre. A Festucetum vaginatae társulásból fejlődik ki, mégpedig talajleromlás következtében, fajszegényítő folyamat után a kontinentális, pontuszi-mediterrán és mediterrán elemek aránya 45 %-ra emelkedik. A talajainak felső részén enyhe kilúgozódás lép fel, éppen ezért adottságai nem kedveznek az endemizmusoknak.- Festucetum vaginatae holoshoenetosum (H 58 %, Th 22 %, G 15 %, Ch

5 %): többnyire jól elhatárolódik a többi, egyébként hozzá közelálló növénytársulásoktól, a buckamélyedésekben azonban a rozmaringlevelű fűzzel könnyen elegyedik. Igen közeli hozzá a Festucetum vaginatae, hisz 80 %-ban azonos fajok alkotják a két asszociációt. Feltűnő a kontinentális és mediterrán elemek megfogyatkozása, különféle megjelenésű azonban a társulás kedvezőbb vízellátottságú talajokon, a pH savanyú, nem éri el a 7-et.- Festucetum vaginatae salicetosum rosmarinifoliae (H 68 %, Th 7 %, G

6 %, Ch 7 %, M 12 %): a szürkekáka közelében megtalálható a rozmaringlevelű fűz, főleg a Strázsadomb környékén figyelhető meg; ha megfelelő a talajvíz szintje, az elegyedés

. magasfokú, bár 75 %-ban azonosak a fajok a Festucetum vaginatae társulás növényeivel.

118