Surányi Dezső: Biokertészet. Biológiai kertművelés a házikertben (Cegléd, 1988)
VI. FEJEZET Természetgyógyászat és reformkonyha: Hogyan változtassuk meg egészségtelen életszokásainkat? Modern korunk az egyén és társadalom életében egyaránt mélyreható változásokat okozott. Ezek jelentős részben negatív jellegűek, hisz az egyensúlyt (édeni állapotot) veszítettük el — ha egyáltalán birtokoltuk azt valamikor. Az ókori szerzők aranykornak nevezik azt a korszakot, állapotot, amikor még „minden rendben volt”. Az történik ugyanis — folyamatosan —, hogy a termelési, tenyésztési, gazdálkodási és életviszonyok megváltozása—megváltoztatása az ökológiai szabályok megsértését is jelenti. Ezért törekedni kell új egyensúly megteremtésére, amely a környezet kisebb mértékű károsodását, a termelési költségek mérséklését, a fajok megőrzését és a világszemléletünk, életmódunk megváltozását is feltételezi, illetőleg megkívánja. A biológiai kertművelés határterülete a természetgyógyászat, amely a természethez való viszonyulásunkban hangsúly áthelyezést jelent: a természetes életnek az egészség az alapja. Hippokratész szerint a diéta a helyes táplálkozást, valamint a táplálék (energia) és tevékenység (igénybevétel) arányát is magában foglalja. A természetes életmód táplálkozással összefüggő tényezői: a kalóriafelvétel csökkentése az ajzószerek elhagyása, a méregtelenítés növényi anyagokkal. Továbbá fűszerek, gyógynövények és döntő mértékben növény termények fogyasztása. Az életvitel szokásainak befolyásolása is fontos: munkavégzés, mozgás, pihenés, testi és lelki kondicionálás, sokszínű tevékenységre törekvés (szemben a futószalaggal!) Már Paracelsus megfigyelte, hogy minden anyag méreg, s hogy valóban az-e, csak a mennyiségen múlik. A méregtelenítés régóta ismert, ha más megfogalmazásban is. Például az izzasztó kúrákban (gőzfürdő, szauna, futás, izzasztó teák, de nem beteg, hanem egészséges emberek számára!), hagyma vagy citromkúrákban, beöntés esetében (ill. hashajtóként, de nem fenolftaleinnel!) vagy böjtöléskor (betegség, vallásgyakorlat miatt). A bojt előnyös vonatkozásaival újabban igen sokat foglalkoznak a kutatók, mert a fejlett (civilizált) világban a testsúlytöbblet nagyban növeli a szív- és keringési rendszer betegségeinek arányát. Maii táplálkozási szokásainak legfőbb jellemzője a túlzott energiatartalmú, zsíros, relatíve feleslegesen húsos, rostszegény, tartósító anyagokat bőven tartalmazó élelmiszerek fogyasztása. A túl lassú emésztés (részben a sok ülő munka miatt) a gyomor túlterhelése a bélrenyheség következtében előálló rothadásos diszpepsziát idéz elő. Az érrendszer terhelése, salakanyagtartalma (koleszterin-szintje) is megnő, a túlzott húsfogyasztás tetemes káliumveszteséggel jár, akárcsak izzadáskor. — 43
